Mi mindent meg nem tesz az ember,
hogy a neve fönnmaradjon,
néhány betűért: betű alatt, fölött, címkén,
rézen, vason, márványfalon,
bőrön, gyalogjárón immár Los Angeles-ben,
vége hossza nincs a színpompás seregnek…
Mit kezdjen az ember ilyen sok névvel?
Tíz-húsz Nobel-díjasra alig emlékszem,
s talán néhány kevésbé híresebbre;
az összes elférne piciny noteszembe’…

Egy Könyv kellene – ha abba beírnák nevem!
s külön rubrikába: „El ne felejtsem:
nem volt híres-neves, nagy és kiváló,
de önmagához és Szívemhez közelálló…”