B. Tomos Hajnal: Elégia 2

Járok a vén hegyek közt,
könnyeimet oldó
langy folyók mentén,
járok egy ima sóhajába oldottan,
amíg lehull a szem fátyla,
amig a vágy és a gondolat
beesteledik
és csontjaim belefáradnak
a fájdalomba –
járok míg testem körvonala
beleolvad a lenyugvó világba
s mig a föld megtelik alattam
az örök tél illatával.

2018. június 8.