Három könyv. Bölöni Domokos és Nagy Pál a könyvbemutatón

A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Kiadó két új kötetével ismerkedhettek meg a marosvásárhelyi olvasók a Súrlott Grádics irodalmi kör szervezésében kedden délután. A Bernády-házban az irodalmi kör vezetője, Bölöni Domokos méltatta a nyolcvanas éveiben járó Nagy Pál irodalomtörténészt, kritikust, publicistát, akinek immár 12 önálló kötete jelent meg, ugyanakkor rengeteg kötetet szerkesztett és látott el előszavakkal.

Két legújabb, Székelyudvarhelyen kiadott kötete: a Betűvetők mezején, valamint a Vallomásos emlékek. Mivel ez utóbbi a legfrissebb, ezt elemezte a pályatárs, a jó barát, Bölöni Domokos. Mint mondta: miután évtizedekig más írásait gondozta, rendezte sajtó alá, Nagy Pál „most a saját gabonáját gyűjtögeti be”.
A publicisztikakötetben olyan írókra, költőkre emlékezik, akikkel együtt dolgozott, akik érzelmileg közel álltak hozzá, mint Bözödi György, Sütő András, Tompa László, Bajor Andor, Panek Zoltán, vagy az élők közül Fodor Sándor és mások. Nagy Pál ebből az illusztris névsorból Sütő Andrást, a néhai jó barátot emelte ki, akivel azonos vidéken születtek, hiszen Sütő a mezőségi Pusztakamaráson, Nagy Pál pedig szintén e táj másik kis falujában, Mezőkölpényben látta meg a napvilágot. Az irodalomkritikus elmondta: Anonymus krónikájában háromszor is szerepel Kölpény vezér, akiről a kis falu a nevét kapta, tehát Árpád-kori településről van szó. A Vallomásos emlékek című kötet érdekessége, hogy az írókat, költőket, író-olvasó találkozókat megidéző publicisztikák mellett Nagy Pál fogságának naplóját is tartalmazza. (Nagy Pál 1943 és 1945 között a Székely Határőrségben teljesített szolgálatot. 1945-ben néhány hónapra orosz fogságba esett, ezeket a hónapokat Szegeden töltötte.)
Bölöni Domokos munkásságát és Küküllőmadár című karcolatgyűjteményét a Népújság napilap főszerkesztője, Nagy Miklós Kund méltatta. A 65. életévében járó író immár nagyapa, és ennek ezúttal azért van jelentősége, mert a karcolatok füzére ifjúsági könyvnek is tekinthető. Gyermek és kamasz olvasóihoz viszi közel szülőföldjét, a küküllő-menti tájat, embereket. „Sok humoros epizód sejlik fel, de mögöttük mindig dráma, tragédia van. Keserédesek ezek a karcolatok. Sírva nevetünk, vagy nevetve sírunk, mikor olvassuk őket” – mondta Nagy Miklós Kund, majd az írások különös címeit, valamint a szereplők „beszédes”  neveit méltatta. Nagy Miklós úgy látja: a karcolatgyűjtemény a túlélésről szól, arról, amit az értelmiség a diktatúra idején megmentett és átmentett az utókor számára. Az irodalmi est bevezetéseként a marosvásárhelyi Református Kollégium diákja, a Súrlott Grádics irodalmi kör tagja, Schuller Helga szavalt.
Máthé Éva
2011. február 04.
http://www.kronika.ro/

1. K.V.S.:
   2011. február 5. 15:47

   Sírva nevetek és nevetve sírok.
   És gratulálok.