Közönségsiker

A porond közepén
idétlenkedő bohócot
lassan araszolva cserkészte be
a szökött oroszlán.
Rémülten fordultak el:
(a vég döbbenete nem tűr tekintetet)
– Mé nem röhögtök? –
– ezek voltak utolsó szavai mielőtt
féktelen hahotába kezdett
mindenki helyett és
hirtelen embrióvá varázsolta magát.
Akkor tört ki a taps, amikor
sejtosztódással kettészakadt,
majd megszületett
az Oroszlán jegyében.
Ötvenötben történt.

2011. február 5.

Nincs szürke reggel

Nincs szürke reggel.
Csak fázósan reszkető
koraszülött hangulat,
csak újraéleszthetetlen
ki- és belátások vannak.

Depis – rövidít erre a pesti –
mit tudja ő, merre emelkedik
az út, amely a völgybe visz.

2011. február 5.

Nem eszem szárnyast

Nem eszem szárnyast,
mert nem fogyaszthatom el
leszakítását az égről,
földrelövését,
távlata silány gyalázatát.
Azért sem eszem szárnyast,
mert tollat, akárcsak emberi ujjakat
tilos kitépni, mert bőrt úgyszintén
nem illik szemétbe dobni,
mert a madár lakhelyén
magas a mennyezet,
mert könnyet akkor sem hullat,
ha átvágod a torkát,
de szeme, mint jég reflexiója —
nem néznék bele olyankor,
csöpög belőle a lenyugvó nap
ultraibolya szemrehányása.

2011. február 6.