Kölcsönsorok: Lucian Blaga
Katrének, szép lánynak / Catrenele fetei frumoase
I
Mert a Nap nem tud leáldozni,
ha nem fordul meg a várak
szüzei után, kérdezem:
miért lennék a Napnál másabb?
II
Egy szép lány
Nyitott ablak a paradicsomra.
Valószínűbb az igaznál,
nem él csak álomban.
III
Egy szép lány
az agyag, mi kitölti a mintákat,
kiteljesedvén egy fokon,
ahol a mesékkel rokon.
IV
Milyen tiszta az árnya
a fényben egy lánynak!
Majdnem, mint a semmi,
egyetlen, mi makulátlan.
V
Egy szép lány
az élet égboltja,
ege az égnek,
a gyűrűnek éke.
VI
Szép a szépből feltűntél
megtestesülve hír nélkül,
mint ,,Ezeregyéjszaka meséi”-ben,
a mese mesét szül.
VII
Egy szép lány
képzelgés, mint a kábulat,
melynek talpai, mikor jár,
megnyomnák a port és az utat.
VIII
Egy szép lány,
délibáb a láthatáron,
aranya a beszédnek,
könnye a mennynek.
IX
Egy szép lány olyan,
amilyennek a Nap mutatja:
régi úton egy új tünemény,
szivárvány a harmat cseppjén.
X
Te, szép leány, te maradsz
világunkban az ábrándképek
folytatása, és a mondáknak
az egyetlen igaz emléke.
(Fordította Csata Ernő)
I
Deoarece soarele nu poate să apună
fărăe a-şi întoarce privirea după fecioarele
cetătii, mă-ntreb:
de ce-as fi altfel decât soarele?
II
O fată frumoasă e
O fereastră deschisă spre paradis.
Mai verosimil decât adevărul
e câteodată un vis.
III
O fată frumoasă e
lutul ce-şi umple tiparele,
deşăvârsindu-se pe-o treaptă
unde poveştile aşteaptă.
IV
Ce umbră curată
aruncă-n lumină o fată!
E aproape ca nimicul,
singurul lucru fără de pată.
V
O fată frumoasă e
a traiului cerişte,
cerul cerului,
podoabă inelului.
VI
Frumseţe din frumseţe te-ai ivit
întruchipată fără veste,
cum „într-o mie şi una de nopti”
povestea naşte din poveste.
VII
O fată frumoasă e
o închipuire ca fumul,
de ale cărei tălpi, când umblă,
s-ar atârna ţărna şi drumul.
VIII
O fată frumoasă e
mirajul din zariste,
aurul graiului,
lacrima raiului.
IX
O fată frumoasă e
cum ne-o arată soarele:
pe cale veche o minune nouă,
curcubeul ce sare din rouă.
X
Tu, fată frumoasă, vei rămâne
a tărâmului nostru o prelungire
de vis, iar printre legende
singura adevărată amintire.
Pusztai Péter rajza