Régi szokásom, hogy belesek
a hálószobák és szinpadok
nehéz függönyei mögé,
megpiszkálom a szőnyeg alá
söpört szemetet,
a mosás előtti dugig telt
szennyeskosarat,
meglesem a tojásokból
kibúvó hangyákat,
s a sötét folyosók szerelmeskedőit –
néha ma is felemelem
a fazakak fedelét,
hogy szippantsak a
fövő levesek párájából, mert
pro primo:
a folytonszülő VALÓRA
keresek folyvást rímeket
pro secondo:
senki nem csapott
(eddig) a kezemre.

1. Nászta Katalin:
   2018. június 18. 03:28

   Hát akkor: most! Nem tudtad, lányom, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik?
   (Én meg nem álltam ellent most a kísértésnek, kedves Hajni! Olyan magas labdát adtál, hogy muszáj voltam leütni :) :) :)

2. B.Tomos Hajnal:
   2018. június 18. 04:28

   Hát akkor: legközelebb nem lányomnak, hanem öreganyámnak szólitasz majd. Az sem rossz, ha kellő bölcsességgel jár.

3. Kapui Ágota:
   2018. június 18. 12:53

   Tényleg nagyon jó!