A Nagyszebenben született (1944) és 1992-ben Németországban megtelepedett német költő, a kolozsvári Dacia könyvkiadó egykori szerkesztője szikár, férfias lírai terméséből összeállított fordítás kötetét helyezte el a Magyar Elektronikus Könyvtárban Halmosi Sándor. A Kékhagyó kedd című kötet versei helyenként az ún. konkrét költészet legjobb hagyományainak jegyeit viselik magukon, ami nem csoda: Hodjak maga is ennek az irányzatnak volt kísérletező képviselője. Kóstolónak válogattunk a verseskönyvből három költeményt…

Franz Hodjak három verse

 

REMÉNYEK / Hoffnungen

a reményt nem feladni
ezt a követ átugorni
és azt a másikat
csak most nem
nem feladni most
lábat nyirokban nem áztatni
ezt az éjt még átcinkelni
és azt a másikat
nem feladni
tetõ alá
eresz alá nem húzódni
nem feltûnni
itt sem máshol nem időzni
nem feladni
nem lerogyni
árnyékba nem menekülni
ezt a hegyet még
és azt a másikat
csak nem feladni most
nem elveszni
továbbmenni
ezt a napot átcinkelni
és azt a másikat
csak most nem
nem feladni a reményt most
gondolja
futtában egyre
az üldözött
és az üldöző

---

 

JELENTÉS A KERTBŐL / Nachricht aus dem Garten

túl sok itt lent
a fa árnyékában a gaz

ritkítani kéne a koronát
ott legfelül

---

 

HERKULES MUNKÁIRÓL / Über die Arbeiten des Herkules

és végül
a legutolsó hegy mögött is
egy legelső
nincs megérkezés nincs nyugalom
nincs bizonyosság csak az a hegy
mindig s újra
és mögötte
amióta világ a világ
az ígéret földje

---

Fordította: Halmosi Sándor * Forrás: Franz Hodjak: kékhagyó kedd. Válogatás a szerző költői életművéből. Luna-könyvek – Magyar Elektronikus Könyvtár

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ