Bölöni Domokos: Élethalálvers
Szeretteim, akik még élnek,
mint virágillat, a szívemben.
Kik elaludtak, békétlenül,
szívsajgással, de elengedtem.
Lebeg a halál, mint az élet;
könny és mosoly permetez rája;
az ég fakó szemöldökfáján
Kányádi Sándor tarisznyája…
Pusztai Péter rajza