Faluvégi Anna: Média

„A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió stb.).” „A sajtó jellemzői: időszerűség, időszakosság, nyilvánosság. Ókor és középkor: Az első rendszertelen időközönként megjelenő írásos tájékoztatót Rómában adták ki, amely a szenátusi, főpapi határozatokat ismertette.A város fórumán függesztették ki a kézzel írt lapot, az Acta Diurnát. A könyvnyomtatás előtt megjelent az információtovábbítás sajátos módja, a középkori újságlevél, amelyet kézzel írtak, a gazdag polgároknak vagy arisztokratáknak, de a tömegekhez is eljuthatott. Az újságlevelek nyilvános felolvasása szigorúan vállalkozási tevékenység volt. A városi kikiáltót egy gazeta lefizetése ellenében lehetett meghallgatni. (A gazeta később az újságok egyik kedvelt névtípusa lett.) A következő lépés az újságíró irodák létrejötte. Elsőként Németországból ismeretesek ilyen hivatalok, amikor elegendő igény gyűlt össze a rendszeres újságlevelekre. Megszületett a hivatásos újságíró, aki már az információk gyűjtéséből és lejegyzéséből tartja fenn magát és családját.”
A tömegbutító eszközök egyik leghatásosabb formája: a média. Mára átértékelődött majdnem minden, s a növekvő információáradatok között igencsak kell szelektálnunk, kiválasztanunk a számunkra elfogadhatót. Mindezt azért, mert hitelesség szinte semmiben sincs. Az interneten, TV-ben, rádióban, újságokban terjedő információkkal képesek úgy hatni az emberekre, hogy azok megkérdőjelezés nélkül fogadják el. Készen adott minden: nem kell véleményt formálni, nem kell gondolkodni rajta, minden adott, hogy úgy építsük be tudatunkba, ahogyan azt akarják. Meglepő, hogy az emberek többsége el is hisz mindent, az álhíreket is beleértve. A média, mint manipuláló eszköz, járványként terjed, és behálózza az egész földet. Nem csupán az álhírek veszélyesek, hanem azok a „kattintásérzékeny” cikkek is, amik kényszeresen hatnak ránk, hogy elolvassuk azokat. A hatásvadász cikkek általában olyan emberi célcsoporthoz szólnak, akik könnyen befolyásolhatók. Viszont ezek az emberek alkotják a társadalom nagy részét. Közönséges módon süllyednek alá ezek a cikkírók, műsorszerkesztők. Előszeretettel bírálnak, kommentálnak, mondanak saját véleményt, amit a közönség bátran elfogad, tudatába épít, hiszen pontosan az a bizonyos, neves Tv-, rádióbemondó vagy újságíró beszélt róla.
Hatásukra formálódik a tudat, az ember elveszíti érzelmi stabilitását. Főleg a párkapcsolat felkapott téma: ezt tedd, vagy ne tedd, ettől lesz jó vagy rossz. Kategorizálnak, buzdítanak, lebeszélnek- egyszóval, bizonytalanságot keltenek, félelmet gerjesztenek, a mély érzelmeket elbagatellizálják, mindezt néha burkoltan, néha cinikusan, de mindenképp hatásosan. Az anyagi stabilitás is veszélybe kerül. Nem csak a reklámok áradata gátol a biztonságérzet elérésében: „nem engedhetjük meg magunknak, ezért boldogtalanabbak vagyunk, mint mások”, hanem a bizonytalan érzelmi háttér is. S mivel növekedik a társadalom azon rétege, aki meg sem tud lenni média nélkül, azonos arányban nő a bizonytalan emberek száma is. S hogy kevesebbet foglalkozzon az ember önmagával, bevetik a külső fenyegetettséget, mint a migráns- kérdés, a Chemtrail, és sok más elterelő hadművelet.
A nők nem elégedettek önmagukkal, a külsőjükkel, hiszen megvan az a bizonyos alkat, ami ideális, a pornófilmek szexideáljai, ezért alapból kényelmetlenül, rosszul érzik magukat bőrükben, s a szépségipar, a plasztikai sebészet épp virágkorát éli ezáltal. Egyáltalán nem fontos az elköteleződés, gyorsan megy a partnercsere, ha a másik épp „szebb kivitelezésű”.
A média célja, a tudatszűkítésen kívül, a zavarodott állapot létrehozása, hiszen mindenre van pro és kontra ajánlat- aztán igazodjon ki rajta az ember fia, ha tud.
Szerencsére, vannak emberek, akik nem dőlnek be a médiának, és sokkal inkább saját lelki fejlettségi szintjének emelését tűzik ki célul, mint belesüllyedni egy ragacsos médiavilágba, ami kíméletlenül húzza lejjebb őket. Saját sorsunkért mi vagyunk felelősek. Csupán felnőtt szemmel kell körbe nézni, és eldönteni, mit is akarunk.

Forrásanyag: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9dia_(kommunik%C3%A1ci%C3%B3)

2018. június 29.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights