Ady Endre beszól… (120)
Philadelphia és a magyarok
Philadelphia befűtött nekünk, szegény magyaroknak. Philadelphiában egy orvos fölfedezte az atavizmus bacillusát: Kék vérnek, előkelőségnek íme a vége. Tíz év múlva Európa minden orvosa tudja a titkot. Hogy miért hazafi csupán a szájával Zichy Jenő. Hogy miért trottli Kossuth Ferenc. Hogy miért nem jöhet tisztába önmagával soha Andrássy Gyula. Miért köp negyvenöt fok alatt Pozsgay Miklós s miért hiszi magát dzsentrinek Babó Mihály. Miért idealista Apponyi s miért becsesebb nálunk egy jövevény Wenckheim, mint egy őslakó Kun-Szabó Márton. Fölfedezték az atavizmus bacillusát. Mondhatnók: a hülyeségét. Csak oltó anyagot is fedeznének föl a betegség ellen. S annyi sokat, amennyi Magyarországra ráférne.
Budapest és a levegő
Egy elmés Celino-vicc így ítél a mai világvárosokról:
– Csodálatos dolog, hogy a városokat nem építik a szabadban. Holott a szabadban olyan jó a levegő.
Párizsra nem illik ugyan, de Budapestre okvetlenül illik ez az elmésség. Valóban, miért nem építették Budapestet úgy, hogy levegője is legyen? Világjáró magyarokkal diskurálgattam a minap. Szólott közülök egy, talán a legokosabb:
– Magyarország, a vidék, így is alig ismer a maga fővárosára. Isten ments, hogy valami minta-város legyen, akkor pláne el is átkoznák. A vidéki magyar hitében úgy is úgy él Budapest; mint valami őrült Babilon. Hátha még igazi város volna.
Akik Bukarestbe mennek
Magam beszéltem Párizsban legalább húsz emberrel, akik Bukarestbe készülnek. Látni akarják a keleti latinság székhelyét. Ott tudniillik kiállítás van most. Ezt Izlandban is többen tudják, mint Budapesten. Kérdeztem egyet-kettőt a készülők közül:
– Budapest felé utaznak?
Kacagtak: persze, hogy arra. Hiszen Románia fővárosa a céljuk éppen. Nem árt, ha tudjuk otthon Magyarországon, hogy a nyugati ember, ha már hallott Magyarországról, hova képzeli Budapestet. Valahová Teherán mellé. Mindenesetre keletebbre Bukarestnél. S akárhogy fáj, igazuk van nekik. (A Szajna mellől. Budapesti Napló 1906. augusztus 11.)
(Folytatjuk)