Nászta Katalin: A szakács
lehajtja fejét, szomorú
vagy dühét rejti, esetleg egyebet
készül valamire
szemembe néz megrebbenve
hazudik? fél?
nem tudom eldönteni
bízom benne
az többet ér
kihajtja gallérját, melege van
vagy csak tetszeni akar
mint a vers
ha ráncba szedi magát
mielőtt színt vall
főz
minden nap házi koszt, finom
beismerem, üsse kő
ettől szárnyal a képzelet
üres hassal, vagy fintorogva
nem írnék jobb verseket
gyomrom tölti
én meg a tiéd, olvasóm
kosztján élek, közben
téged szórakoztató sorokat
rovok
mi mennyit kóstál
attól függ ki méri
neki a koszt
nekem az égi
neki a kézzelfogható öröm
asztalt terít, mai menü
körömpörkölt
nem az az átvitt értelmű, amire gondolsz
egyszerű eledel
de elkészíteni nem tudnám
ahhoz recept kell
s emeli fejét büszkén, joggal
amit csak ő tud ebben a családban
nálam jobban
sokkal
2018-07-04
Pusztai Péter rajza