téged temettünk zuhogott
talán épp neki hull a könnye
téged is elbúcsúztatott
ahelyett hogy meg is köszönne

magának is legalább egyszer
ilyent nem mindennap talál
ilyen szépen teljesen ember
a halála Istenhalál

de hát az ember élete
egykor így döntött úgyis véges
és a saját ítélete
szögezte most oda a székhez

ő meghalhat ezerszer is
ezerszer itt leszel megáldott
versedben igen a nem is
hitek a hiábavalóságok

téged temetlek döng az ég
villámot vág hozzám az ablak
befontak egyszer épp ma még
koszorúba a pillanatnak

de most véget ért a halál
elkezdődhet újra az élet
az ember ismét csak talál
versedben lélek-eleséget

te a fáraó írnoka
egy sokkal nagyobb fáraónak
akit egy madár visz oda
a fák hegyén járogatónak

voltál túl sok minden te is
folyó és part Isten és ember
hibák világ hitek te is
parttalan partok közt a tenger

Forrás: Népújság, Múzsa melléklet, 2018. július 13.