Cselényi Béla: Vekkerre verőfény

hiányzik a karácsony ólmos szürkesége
most hogy fejfájdítón
nőnapi csakráimat feszegeti a nap
felsír a kisded
és az úr
mint az olvasólámpát
felgyújtja a verőfényt

a szülők mindig egy félórával korábban kelnek
s az már nem az igazi
a posztókabátos páros huzal
már az élet sodrához köti
azokat akiknek aludni kell még

van akinek jó hírrel szolgál a megváltó
nekem csak odaszól
ne aludjak vissza