Virt László szociológus és hittantanár újabb művét vehette kezébe az érdeklődő, a társadalmi helyzetek és katolikus tanítások közegében járatos, gondolkodó és kérdező (vagy válaszkereső) olvasóközönség tavaly, s a Szerző nyilvános mutatkozásaival, ismertetőivel is számos orgánumban (hetilapokban, folyóiratokban, internetes felületeken ugyancsak) találkozhatott mindazzal, ami a címben felvetett keret-tematika révén a keresztényi tanítások, kiemelkedő pápák útmutatásai és a közviselkedés válaszaival együtt immár figyelemre érdemes tudástörténeti időszakká erősödött.1) A Szerző, aki Márton Áronról (1986, 1988, 2002), Mindszentyről (2016), kisebbségi egyházakról (Katolikus kisebbség Erdélyben, 1991), hívőközösségek helyzetéről vagy akár szociálisan függő helyzetbe került társadalmi egyedekről (Van értelme! 2005) írott megannyi tanulmánya, könyve, cikke révén ismertté vált szélesebb humántudományi szférában is, a Magyar nevelés, népi gondolat (2017) összegző kötettel talán egyértelműen abba a tudástartományba lépett át, ahol a huszadik századi magyar szellemtörténet nagyjairól nem csupán a teológiai vagy világi gondolkodás, hanem a cselekvő emberség példáival, az apologetikán túli hatékony közreműködéssel megmért morális vállalások is tematikai rangra emelkednek. Új kötete Világszegénység és katolikus társadalmi tanítás címmel (Kairosz, Budapest, 2017., 124 oldal) a hetvenes évek óta égetően súlyos sorskérdéssé vált témakört emel elemző figyelem középpontjába: az akkoriban Gunnar Myrdal svéd közgazdász makroelemzéséből kisugárzó problematika előre kalkulálhatóan a jövő várható gazdasági trendjeit, a szegényekre és gazdagabbakra tagoldó világegész kihívásait tette fölismerhetővé, s a katolikus egyházak hívőközösségének közös felelősségévé is egyszersmind. Myrdal, s tőle nem egészen függetlenül, de a katolikus társadalmi tanításnak megfelelő morális alappal XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápák ugyancsak körlevelekkel, enciklikákkal és nyilvános állásfoglalásokkal vállaltak szolidáris, és a morális-mentális szabadságjogok nevében kiemelkedően fontossá váló döntéseket vagy tanításokat a világ szegényeinek méltányos segítése, megértése, képviseleti védelme és az uralkodó ideológiák helyetti, velük akár szembe is helyezkedő morális cselekvési alternatívák szorgalmazása terén. Virt László más munkáiban is föltűnik ez az idői, mentális, viselkedési és cselekvési térben is átfogó vállalás: Mindszenty bíborost Márton Áronnal, Wyszyński bíborossal, Beran és Tomášek prágai bíboros érsekekkel veti össze korábbi könyvében, hangsúlyozva, hogy e cselekvő gondolkodásnak mindenkor megvannak alternatívái a kortársak, elődök és követők körében, épp ezért érvényes az összehasonlítás, az egymás értékrendjét a párhuzamok révén megerősítő és fokozottan érvényessé tevő hatásegység megnevezése.

1) lásd például: https://www.youtube.com/watch?v=A573aY5Vy9w ;

(A recenzió teljes szövege a Periszkóp portálon olvasható)