A Petit Parisien, Franciaország egyik legelterjedtebb lapja, amely naponkint egy és negyed millió példányban jelenik meg, arra a kérdésre kért feleletet olvasóitól, ki volt a legnagyobb francia. A kérdésre több mint két millió válasz érkezett a szerkesztőséghez, amely az eredményt most teszi közzé. Eszerint a legtöbb szavazatot, 424.201-et Pasteur kapta, utána a franciák régi nagy kedvence Victor Hugo következik 409.673, majd a sima, fényes politikus Gambetta 407.814, negyedik helyen Napóleon 381.153, utána Thiers 272.642 és Lazare Carnot, a nagy forradalom erélyes technikusa 270.418 szavazattal.

Játék csupán ez a leszavaztatása a francia olvasóközönségnek, de érdekes és tanulságos az eredménye. A franciák lázas érdeklődéssel lesik a naponkint közzétett eredményeket, amelyekből az egész kultúrvilág örvendetes nagy átalakulásáról, a lelkek forradalmáról szerez tudomást. A gloire-imádó, a harci dicsőségért rajongó francia nép a legnagyobb fiának a tudós Pasteurt tartja, az emberiségnek ezt a jóltevőjét, míg Napóleon, a Nagy Napóleon már a negyedik helyre szorult.

Micsoda változása ez az időknek és micsoda gyökeres átalakulás az érzések és gondolatok világában! A nép céltudatos fölvilágosodása ledöntögette a régi bálványokat és győzelmesen halad előre a második nagy francia forradalom, amely a lelkeket szabadítja föl az elavult babona béklyóiból. Pasteur, Victor Hugo megelőzték Gambettát és Napóleont, a tudomány és művészet leverték a vér és vas imádatát. (A lélek forradalma. Budapesti Napló 1906. december 13.)

1. B.Tomos Hajnal:
   2018. július 21. 14:04

   Milyen világos és logikus sommázása a valóságnak ! Amióta olvasom Ady „beszólásait”, szinte hajlok azt állitani, hogy benne az újságiró zsenialitása vetekedik a költőével.