– Ó fiam Fiam
Hallom a hangod

– virág vagyok a
síromon nőtt
legeslegszebb
piros rózsa

s csak Neked nyílok
mert örökké látsz
őrzöl azóta

anyai hűség
szobra vagy te
örökké sírsz azóta

hallod a hangom
hallom a hangod
örökké sírsz azóta

téren túl de létezem
hinned kell ebben
apadjon könnyed
én várni tudlak
más dimenzióban
időtlenül
időtlenül

– most a félelem
mocorg bennem
kiöl minden
ép gondolatot

csak te vagy egész
az elme így vetít
belülről és
látlak érezlek
épp mosolyogsz

hogy mily banális
dolog és percnyi
a Lét bennünk s elválni
mégsem tudunk
s érveket sorolsz

pillanat perc
nem létező fogalmak
s valahol én
veled te
velem
egyek vagyunk

(Sepsiszentgyörgy, 2013. augusztus 1.)