A Vörös tér nemcsak az orosz főváros központja, de a szovjet állam és a nemzetközi kommunista mozgalom egyedülálló panteonja is. Lenin mauzóleuma mögött sorakoznak a Szovjetunió legismertebb párt- és állami vezetőinek mellszoborral ékesített sírjai, a Kreml téglafalában pedig urnatemetőt alakítottak ki, ahol a Nagy Honvédő Háború hadvezéreitől Jurij Gagarinig számos nevezetes személyiség hamvait őrzik az uniformizált fekete márvány fedőlapok. Ebben a sorban helyezték el – a kevés számú külföldi között – a magyar Landler Jenő (1875–1928) urnáját is.

A Magyar Tanácsköztársaság kereskedelmi, később belügyi népbiztosa ügyvédként kezdte pályáját, majd mint a Magyar Vasutas Szövetség jogtanácsosa, hamarosan kapcsolatba került a munkásmozgalommal. 1908-ban lépett be a szociáldemokrata pártba, s az SZDP egyik baloldali vezetőjeként 1919-ben kiállt a kommunistákkal létrehozandó egységért, tevékenyen közreműködött a Tanácsköztársaság megteremtésében.

Egy ideig ő volt a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoka, s e minőségében egyik irányítója a Kassa visszavételével fémjelzett sikeres felvidéki hadjáratnak is. A proletárdiktatúra bukása után Bécsbe menekült, az emigrációban folytatta a magyar kommunista mozgalom, az illegális pártmunka szervezését.

Fontos szerepet játszott a III. Internacionáléban. A franciaországi Cannes-ban szívbetegsége végzett vele, holttestét Párizsban hamvasztották el, urnáját a francia fővárosból szállították Moszkvába, ahol a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeként kapott sírhelyet a Kreml falában.

Köszönöm Birman Erzsébet sokrétű segítségét.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban