ott és most

forr a kézlevágós unciás cicoma
zöld lánggal ég az ország
mintha női kézből
szórnának rézpernyét
a szabad láng fölé
pákazöld tűzben lángol líbia
hosszú hálóinges férfiak terepe
trágárszép mosolyú lányok kúriája
alakul valami észak-afrikában
de lutri a csador
senki sem tudhatja
mely világra ébred
a fejjel lefelé sziromujját szopó
pergamenkötésű
briósnyi embriós

Budapest, 2011. II. 20.

letargia

nagy japán grafikus a hajnal
kicsavarja a kedély szürke üvegcséjét
s hagyja mint az urnát
lassan szétszóródni

szép volt egykoron
a lila porlasztás
most meg
ahogy szürkül
egyre giccstelenebb

Budapest, 2011. II. 20.

Sylvia Plath elérhető hangja

Éhségország nyelvén hallgatom
a jól iskolázott,
angol Salamon Anikót.
Pofozó mondatok,
tiszti, kemény apát karmoló,
furcsa,
fehérkesztyűs szavak;
a pofozgatás mennyiségi ugrása
a könyékig érő, fehér kesztyű
minőségének felhalmozódása után.

Tiszti apját bökdöső
csontsovány cicamica
egy szál kesztyűben.

Budapest, 2011. II. 18.{–19.}