B. Tomos Hajnal: Légyölő galóca

Kaméleonok szerteszét, százával, ezrével nyüzsögnek minden fán. Lépegetnek húsos talpaikon és mintha magukat ringatnák, ütemesen hajladoznak előre-hátra. Ha ősz van barna az egész ármádia, mert csupaszok az ágak. Tavaszra azonban kizöldülnek, mint a fák levél-fülei, hogy ne szúrja ki őket valami ragadozó. Csak egyetlen egy (hebehurgya kamasz) pirult vörösre az egyik reggelen, mint aki paradicsomra mászott. Egyszerű vagánykodásból próbálta fel ezt a szint, aztán az istenért sem akarta másra váltani . Bár szülei kétségbeesetten óvták és minden atyjafia leste, hogy rejtőszín nélkül mikor csap le rá az első ragadozó, estig semmi baja nem történt. Aztán így is vénült meg: vörösen. Minden ellensége kerülte, akár a légyölő galócát.

2018. augusztus 21.

2 hozzászólás érkezett

  1. Nászta Katalin:

    REMEK

  2. B.Tomos Hajnal:

    Köszönöm.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights