Csata Ernő: Miért esik jól a hazugság néha?
Egy humorral kezdeném:
A férfi attól jön izgalomba, amit lát, ezért kozmetikázzák magukat a nők, akik pedig attól jönnek izgalomba, amit hallanak, ezért hazudnak a férfiak.
Nézzük csak:
Petőfi nemcsak rózsabokornak látja a kedvesét, hanem jólesik neki, ha kellemeset hall, olyat súgnak a fülébe, amit éppen szeretne hallani.
„Súgjad a fülembe, hogy szeretsz,
Hej, milyen jólesik nekem ez!”
Egy magyar nóta szerint az embereknek általában jólesik, ha olyant olvashatnak, amit éppen szeretnének hallani:
„Hazudnak a gyöngybetűk a hófehér papíron,
És én mégis arra kérem asszonyom, hogy írjon.
Írja meg, hogy engem szeret, egyedül csak engem,
Ringassa el gyöngybetűkkel asszonyom a lelkem.
Ezerszer is elolvasom, minden drága sorát.
Nem is tudom, hogy is lehet írni ennyi csodát,
Hogy is lehet ennyi édes hazugságot írni,
Asszonyom én köszönöm, hogy megtanított sírni!”
Hazudunk-e vajon, az oltárnál vagy a polgári házasságkötő teremben is, amikor egymás szemébe nézve, kimondjuk a boldogító igent, vagy csupán képtelenek vagyunk felmérni a valós helyzetet?
De, mire is esküszünk fel az oltárnál Isten színe és ember előtt?
Íme az egyházi eskü szövege:
Én… esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy …-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt / Szeretetből megyek hozzá Isten törvénye szerint, feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtamig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője / segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.
A polgári esküvőn nincs eskü. Az anyakönyvvezető mindkét felet megkérdezi és ha mindketten igennel válaszolnak, és ehhez az aláírásukat adják, valamint a két tanú aláírásával igazolja, akkor számítanak házasnak.
Íme egy változat:
Kedves Jegyespár!
A mai napon, esküvőjük napján, nemcsak két ember élete kötődik majd össze, hanem két családé is. Megjelent vendégeikkel együtt valamennyien átérezzük az Önök örömét és boldogságát. Felnőtté válásuk első nagy döntését hozták meg akkor, amikor szerelemmel a szívükben megjelentek előttem azzal a szándékkal, hogy egymással házasságot kössenek. A megelőző eljárásban kinyilatkoztatott szándékuk, illetve a bemutatott okirataik alapján megállapítottam, hogy ennek törvényes akadálya nem volt. Felteszem tehát Önöknek a kérdést, melyre kérem határozott igennel válaszoljanak!
Felállni.
Kijelenti-e Ön XY hogy az itt jelenlévő ZW-vel házasságot köt?
Kijelenti-e Ön ZW hogy az itt jelenlévő XY-al házasságot köt?
Egybehangzó Igen
kijelentésük alapján megállapítom, hogy XY és ZW a Magyar Köztársaság családjogi törvénye értelmében, házastársak.
A polgári szertartás során sokan szeretnének olyan esküt tenni, ami nem mond ki olyan dolgokat, amik nem igazak, de mindent kimond, ami fontos. Néhányan megírják maguk, de vannak olyanok is, akik szívesen vesznek egy kis segítséget. Az alábbi fogadalomtétel nekik súg:
Szerelmem, köszönöm, hogy életem legnagyobb döntésében mellettem állsz és fogod a kezem. Amikor rád nézek, nemcsak Téged látlak, hanem magamat is, és kézfogásunk nemcsak a percnek, hanem egy egész életnek szól. Viseld, kérlek, az összetartozás gyűrűjét ujjadon. Másoknak üzenet, nekünk bizonyosság e két gyűrű: hogy egymásnak teremtett világunkban, szeretetben éljünk.
A valóság mégis az, hogy a válások száma Magyarországon és Romániában is elég magas:
Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott: az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente, ám ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza. A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, amikor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé. Azóta évről évre emelkedett a házasságkötések száma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, előzetes adatai szerint 2016. január-november között 48 920 házasságot kötöttek. Ez a szám a decemberi adatok nélkül is több volt, mint ahányan 2015-ben házasságra léptek, és a számokból úgy tűnik, hogy az elmúlt húsz évet tekintve 2016-ban házasodtak a legtöbben.
Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2009-ben 4‰ alá csökkent. Ez az érték 2015-ben emelkedett először jelentősen, 4,7 ‰-re. 2016 első tizenegy hónapjára számított mutató pedig ezt az értéket is felülmúlta, így ebben az évben 5,4‰ volt az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.
Válásra 2015-ben 20 315 alkalommal került sor, vagyis ezer lakosra 2,1 válás jutott.
Ezzel a statisztikával Magyarország Európában nem a legrosszabb, de nem is a legjobb számokkal bír, mondhatjuk, hogy a középmezőnyben foglal helyet.
Európában egyébként nem a magyarok a „győztes” ország. A válási arány Belgiumban a legmagasabb. Ott a házasságok háromnegyede végződik válással.
Statisztikai érdekesség: hány házasságkötésre hány válás jut?
1980-as évek: 1000 házasságkötésre 346 válás jut.
2000-es évek: 1000 házasságkötésre 562 válás jut.
További meglepő adatok a válásról
• A válóperek 71%-át a feleségek kezdeményezik.
• A két legfőbb válóok a megcsalás, félrelépés, hűtlenség, illetve az alkoholizmusból eredő problémák.
• 2005-ben a statisztikai adatok szerint 333 ezer elvált férfi és 491 ezer elvált nő volt Magyarországon.
• Ma minden tizedik felnőtt ember elvált a házastársától.
• Korábban 10-14 év után döntöttek válás mellett. A rendszerváltás óta ez kitolódott 20 évre.
Fontos megjegyzés: sokan tipikus válságidőpontnak tartják a házasság 7. évét. Ez azonban a számadatok szerint nincs így: a statisztikák szerint a hét éve házasok egyáltalán nem szakítanak kiugró számban.
Ezért is, talán, sok igazság lehet az alábbi magyar nóta szövegében:
„Az ember egy léha, egy könnyelmű senki,
és mégis mily nagy dolog embernek lenni.
Az ember egy porszem, nem látja meg senki,
és mégis a porszem tud csak ember lenni.
Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy,
csak ember légy mindig és ember maradj!
Az ember egy léha, egy könnyelmű senki,
és mégis ma mily nehéz embernek lenni.”
Pusztai Péter rajza
2018. augusztus 23. 07:56
„Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2009-ben 4‰ alá csökkent. […] 5,4‰ volt az ezer lakosra jutó házasságkötések száma.”
Nonszensz… Hogyismondjam… Ezek szerint tízezer lakosra 40%, százezerre pedig 400% házasságkötés esik!
:-)))
2018. augusztus 23. 09:59
Ez a jel ‰ ezreléket jelöl a matematikában (statisztikában), nem százalékot, (azt egy másik szimbólum jelöli: %), ami azt jelenti, hogy 2009-ben ezer lakosra számítva a házasságkötések száma 4 alá csökkent, ezt bármeddig lehet bővíteni: tízezer lakosra számítva 40 alá, százezer lakosra számítva 400 alá, egy millió lakosra számítva 4000 alá, tízmillió lakosra (kb. a teljes lakosság) számítva pedig 40.000 alá. Magyarán 2009-ben Magyarországon 40.000-nél kevesebb házasságot kötöttek, ami 2016-ra 5,4 ‰-re nőtt, tehát elérte az 54.000-et, de még mindig messze van az 1970-es 97.000-től.
2018. augusztus 23. 16:37
„ezer lakosra számítva a házasságkötések száma 4 alá csökkent” –
Ez már tiszta beszéd. ellentétben
„Az ezer lakosra jutó házasságkötések száma Magyarországon 2009-ben 4‰ alá csökkent”
változattal.
Az ezrelék ugyanis nem szám, hanem részarány – ezt csak magamnak mondom, igazolásul – amivel meg lehet adni bármelyik tetszőleges halmaz összetételét. Vonatkozik úgy ezer lakosra, mint az ország összes lakosának a halmazára.
:-)
Nagyon tetszett a bevezető, azért olvastam el az írást:
„Hazudunk-e vajon, az oltárnál vagy a polgári házasságkötő teremben is, amikor egymás szemébe nézve, kimondjuk a boldogító igent, vagy csupán képtelenek vagyunk felmérni a valós helyzetet?”
Gondolhattam volna, hogy költői kérdés :-(
Talán azért (is) kekeckedtem egy apróság miatt.
2018. augusztus 23. 17:19
Kedves Skandikamera!
Az ezrelék ugyanúgy, mint a százalék részarányok (tehát számok), valaminek az ezreléke vagy a százaléka, amelyek konkrét számok: 1000-nek az 5%-a egy természetes szám, mégpedig 50 (1000×5/100=50), 1000-nek az 5‰-e pedig ugyancsak egy természetes szám, mégpedig 5 (1000×5/1000=5).
Egyébként köszönöm, hogy olvastad és elmondtad a véleményed. Engem azért foglalkoztat a téma, mert a nagyobb városokban mára odáig jutottunk, hogy több a kutya és a macska bent a lakásokban, mint a gyerek.
2018. augusztus 23. 18:56
Akkor ezt megtárgyaltuk! :-)
2018. augusztus 24. 09:22
Igen Zsolt, megtárgyaltuk, de sajnos nem oldottuk meg, még nálunknál sokkal nagyobbaknak sem sikerült, az európai fejleményeket követve pedig, a jövő ígéretei sem kecsegtetőek.