Szűk két éve, 2016 októberében betévedt egy medve Nagyszeben központjába, le is filmezték, amint a háztetőkön futkos. Az utcára csődült emberek üvöltöztek a medvére, szerencsétlen állat azt sem tudta, merre meneküljön, mert mindenhonnan csak az ordítást hallotta. Az eset kapcsán kialakult hiszti közepette egy hozzászóló öt évvel korábbi kanadai felvételt osztott meg: Vancouverben hulladékszállító autóba kerül egy medve, a járókelők pedig csendben, civilizáltan figyelték, hogy a hatóságiak hogyan menekítik a benyugtatózott – de nem elaltatott vagy leszedált – nagyvadat. A tanulság: nem tudunk viselkedni, nem tudjuk kezelni a helyzetet, ha medvét látunk.
Még a szebeni medvelátogatás előtt, Finnországban, vendéglátóinknál éppen arról beszélgettünk, hogy egyáltalán nem ritka eset nálunkfelé a medvetámadás, sőt a halálos végkimenetelű sem. Amikor Tusnádfürdőről beszélgettünk – 2014-ben, a helyzet elmérgesedése előtt –, egyenesen ledöbbentek, mert elmondásuk szerint Finnországban azonnali, helyhatóságilag kiállított engedéllyel a lehető legrövidebb időn belül kilövik a medvét, ha lakott területre téved vagy emberre támad. Nem várnak minisztériumi engedélyekre és egyéb túlbonyolított nyalánkságokra. Azon lepődött meg leginkább, hogy ugyanazon Európai Unió tagállamaként hogyan lehetséges, hogy ők kilőhetik a medvéjüket, mi pedig engedélyekért szaladgálunk, hogy majd hetekkel később ártalmatlanítsuk a veszélyes egyedeket. Másik tanulság tehát: a bukaresti politika töketlen ahhoz, hogy megértesse az Unióval, mekkora a baj, és töketlen ahhoz is, hogy akár az EU-val szembemenve kiálljon a saját polgárai védelmében.
Tegnap Csíkszeredában járkált a medve fel s alá. Szegény csendőrök kapuról kapura kilincseltek, jobb híján kacagtatták magukat, mint a vuvuzelával medvét kergető tusnádfürdői kollégáik. Ennél többet ők sem tehetnek, a kezük meg van kötve.
Nyilvánvaló, hogy ennyi medve között és ennyi keserű tapasztalattal a hátunk mögött a vancouveri higgadtságot nem tudjuk eltanulni, mert sokkal erősebbek a félelmeink. A finn verziót azonban érdemes lenne megszívlelni. Ha a tegnapi „gyilkos” eset után senkit nem bírságolnak meg, börtönöznek be, akasztanak fel, akkor hátha elindulunk efelé.

Kovács Hont Imre / Hargita Népe 2018. augusztus 22.