Lendvay Éva: Brassó
Apámnak
A hegy árnyéka síkokra bontja
A ködöt, ha száll az őszi holdra,
S a Város fölött szétterül lassan.
Hajnal készül a hegyszorosban.
E táj törvénye éltet és gátol:
Életből, fényből, jó halálból
Többet nem szabad követelned,
Mint amennyit a hegy árnya enged.
Komor e törvény. Szigorú tér ez.
Későn virrad, korán sötét lesz.
Nyomon követ, míg sorsom betöltöm
A hegy árnyéka égen és földön.
Forrás: A második kérdés. Versek. Eminescu Könyvkiadó, 1977
Pusztai Péter rajza