B Tomos Hajnal: Vacsora
A vén falióra
rég megállt –
csak a másodpercek kattognak
tovább a sziv ritmusára.
Porcelánok és fémek
pasztell-kontúrja
és egy szőlőfürt tompa fénye,
akárha festett
csendéletben.
Végül két ágra szakadunk,
mint a fáradt vizek
és elvegyülünk
ki-ki a maga tengerében.
Pusztai Péter rajza
2020. november 16. 12:22
Verscsendélet. Tetszik. :-)