Fülöp Kálmán: Keresem
Mikor az este rám szakad,
sötétje arcomon perel,
szobám falának fehérjén
már elkészül az éjszaka
s a távozás fakó neszén
bevillan vásott homloka…
Bontom falát a tagadásnak,
mint pergő vízcsepp a pohárban,
hajnali lázam sodrom szavakba
magam keresve a vibráló mában.
Pusztai Péter rajza