Aba-Novák Vilmos: Fény, 1926,
olaj, vászon, 200,5×117,5 cm, magántulajdon

Belül van minden, festékfoltos vászon
körös-körül a táj, és színfalak
a felhők, olykor még felizzanak,
aztán kihunynak, mert a forró rácson

úgysem lehet kilátni innen lentről,
s nem is kell, ha egy-egy sugárdarab
a mennyezetről néha leszakad,
s olyankor tényleg félni kell, hogy eldől

a domb, a ház a földrengéses fényben,
mert lámpa csak, de kinek a kezében?
Vagy senki sincs fent? Senki sincs alul?

Csak zöldek vannak, barnák, sárgák, kékek?
Vörösek is, ahol egymáshoz érnek?
S amit kiáltunk, reánk visszahull?

Forrás, 2018/1. szám

1. Pusztai Péter:
   2018. szeptember 16. 03:32

   A kép és versed párhúzamosak. Valahol találkoznak. Ez nem csupán konstatálás. Érdemleges alkotások. Péter