Csata Ernő: A fröccs szó eredete (?)
Egy legenda, ami igaz is lehetett, ha a vers logikáját követjük.
Vörösmarty Mihály
FÓTI DAL
1842.október 5.
,,Fölfelé megy borban a gyöngy;
Jól teszi.
Tőle senki e jogát el
Nem veszi.
Törjön is mind ég felé az
Ami gyöngy;
Hadd maradjon gyáva földön
A göröngy.
Testet éleszt és táplál a
Lakoma,
De ami a lelket adja,
Az bora.
Lélek és bor két atyafi
Gyermekek;
Hol van a hal, mely dicső volt
És remek?’’…
Vörösmarty 1842. október 5-én írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk, hogy „Fölfelé megy borban a gyöngy”. Igen ám, de a borban csak akkor megy fölfelé a gyöngy, ha szódavizet (ásványvizet, Székelyföldön borvizet) adunk hozzá! A jelzett napon Fáy András, aki a kor szellemi-irodalmi és bankéletének is központja volt, néhány barátját szüretre hívta. A barátok között ott volt Czuczor Gergely, a nem kevésbé kitűnő költő, aki magával hozta Jedlik Ányost, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódásüveg magyar feltalálója is. (A szódavizet magát egyébként nem Jedlik Ányos találta fel, hanem az angol lelkész Joseph Priestley 1767-ben). Jedlik a szüretre is elvitte a világ legelső szódásüvegét, ahol a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. Ő azonban – németesen – spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót.