Fülöp Kálmán: Játékosan

Láttam karón
varjút…

Elmerengtem
ritkán,
nyert éveim
titkán,

kibékültem
magammal
a semmin,

hittem:
így van, s így volt
mindig rendin…

Bennem
a szó
magát kereste

mint vízzel telt
veder
vén kútba esve,

méláztam
a papír felett:
s a néma

lapra szépen
kirajzott
a téma -,

örültem: íme,
kész a versem,

virágba
öltözött
a kertem.

2018. október 3.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights