Évente, október első felében a Svéd Akadémia rendszerint kiosztja az illető esztendőre szóló Nobel-díjakat. A napokban a testület úgy döntött, hogy a szexuális zaklatás miatti, a bizottság kebelében kirobbant botrány miatt az idén tartózkodik az irodalmi Nobel-díj odaítélésétől. Persze, azért nem tétlenkedett – az időközben lemondott tagok helyett új testületi tagokat választott (Eric Runesson, a legfelsőbb bíróság tagja és Jila Mossaed iráni születésű író- és költőnő személyében), majd elhatározta, hogy jövőre két díjazottat hirdet ki, mintegy pótolva a mulasztást (ha minden jól megy – tesszük mi hozzá).
A díjról döntő testülettel kapcsolatos szivárogtatási, zaklatási és korrupciós botrány heteken át a lapok címlapjain szerepelt (aminek a svéd király kifejezetten nem örült, ahogy ezt jelezte is), 18 tagja közül többen is bejelentették, hogy köszönik, de nem kívánnak részt venni az akadémia munkájában.
(A konkrét probléma: Katarina Frostenson bizottsági tag állítólag elhallgatta, hogy résztulajdonosa egy olyan, a férje, Jean-Claude Arnault által vezetett rendezvényközpontnak, amely anyagi támogatást kapott a Svéd Akadémiától. A nagyobb gond az, hogy Frostenson férjét több nő is szexuális zaklatással vádolja. És ha ez nem lenne elég, a testület tagjai közül többen úgy vélik, hogy Frostenson férje szivárogtatta ki az elmúlt években az irodalmi Nobel-díj több nyertesének, köztük pl. Bob Dylan nevét.)
Nobeltelen esztendők voltak még a történelem folyamán, méghozzá hét alkalommal – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, 1940-ben, 1941-ben, 1942-ben és 1943-ban – a két világháború miatt, illetve egy olyan alkalommal (1935-ben), amiről a mai napig nem lehet tudni semmit.
A felfordulás egyúttal mozgósította a svédországi szellemi közvéleményt: írókból, színészekből, újságírókból és a kulturális élet más szereplőiből testület alakult, Új Akadémia néven, amely honlapján meghirdette, hogy október 12-én alternatív irodalmi Nobel-díjat szándékszik odaítélni. Az Új Akadémiát tavasszal hozták létre, amely azonnal felkérte az összes svéd könyvtárost, hogy nevezzen alkotókat az elismerésre. A könyvtárosok 47 írót neveztek, akikre július 10. és augusztus 14 között lehetett szavazni a világ minden tájáról. Több mint 30 ezren voksoltak, s a legtöbb szavazatot kapott négy író került a jelöltek listájára. Közülük választja ki az Ann Palsson szerkesztő, független könyvkiadó vezette zsűri a díjazottat.

Az alternatív jelöltek a következők (az Új Akadémia honlapja nyomán):
* Az 57 éves brit Neil Gaiman napjaink egyik legnépszerűbb fantasy- és képregényírója világszerte, korosztálytól függetlenül. Művei között van az Amerikai istenek, a Csillagpor és a Coraline.
* Maryse Condét az egyik legfontosabb francia nyelvű író, akinek alkotásai jelentős hatással vannak a Karib-térség és Afrika életére. Gyakori témája az, hogy a gyarmatosítás miként változtatta meg a világot, és a gyarmatosítás alól felszabadult népek miként próbálják visszaszerezni örökségüket.
* Kim Thúy azokról „a rövid és elegáns történetekről ismert, amelyek a menekültek és migránsok életét, az új kultúrákhoz való alkalmazkodásukat mutatják be. Regényeiben megízlelhetjük Vietnam ízeit, színeit, a száműzetés nehézségeit és gazdagságát, az identitáskeresés nehézségeit”.
* A popkultúrát a mágikus realizmusssal vegyítve Haruki Murakami regényei és novellagyűjteményei világszerte nagy figyelmet keltettek. (Murakamit gyakran emlegették az eredeti irodalmi Nobel-díj várományosai között is.).