Úgy június vége lehetett, amikor a magyarországi kormánypárti média elkezdte pocskondiázni valamennyi csatornáján – és nem kevés van belőlük – az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottságát, közismert betűszóval a LIBE-t. Azért szedték le a keresztvizet a testületben dolgozó képviselőkről, mert képesek voltak elfogadni, és ennek megfelelően nagy szavazatkülönbséggel pozitívan véleményezni azt a Sargentini-jelentést, amelyet azóta plenáris ülésen is megszavaztak, Budapesten pedig szitokszóvá vált és az elkövetkező hetekben-hónapokban is kemény és kíméletlen harcot hirdettek ellene. De mit ad az Isten, ugyanez a LIBE bizottság, ugyanebben az összetételben, szerdán elfogadta a kisebbségek védelméről szóló eddigi legátfogóbb jelentést. Nem én, hanem Sógor Csaba RMDSZ-es europarlamenti képviselő mondja, hogy a dokumentum számos olyan problémában sürget előrelépést, amelyekkel a romániai magyar közösség is nap mint nap szembesül, és legnagyobb hozadéka az lehet, hogy egyértelműen megfogalmazza egy európai kisebbségvédelmi keretszabályozás felállításának szükségességét. Az unióban ugyanis mostanig az a vélekedés járta, hogy a kisebbségi jogok biztosítása a tagállamok belügye és a különböző testületeknek alig volt valamiféle ellenőrzési joguk, esetleg az ENSZ, az Európa Tanács vagy az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásaira hivatkozhattak, ha néhány, a kisebbségi jogokat sértő tagállami intézkedés láttán kissé megcsóválták a fejüket. Nos, úgy néz ki, hogy a LIBE hozzáállása nyomán megkezdődött az áttörés és nem máról-holnapra, de a belátható jövőben elkezdődhet egy olyan európai kisebbségvédelmi keretrendszer kidolgozása, amely a maga megbízható ellenőrzési, felülvizsgálati és büntetési mechanizmusaival visszatarthatja mindazoknak a kezét, akik oly könnyedén írják alá a kisebbségeket sértő rendeleteket, törvényeket, vagy más okmányokat. Az erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar képviselőknek nagy szerepük volt abban, hogy több tucatnyi módosítást eszközöljenek a szövegen és valóban kisebbségbaráttá tegyék majd a plénum elé kerülő jelentést. Ez esetben tehát a LIBE a mi javunkra, az európai kisebbségek javára dolgozott és akarva-akarva megerősítette azt az egyik legismertebb, de gyakran feledett közhelyet, miszerint a politikában soha ne mondd azt, hogy soha. Azaz, soha nem érdemes valamilyen eszmét, fogalmat, politikust, testületet lehordani a sárga földig vagy éppenséggel az egekbe magasztalni, mert könnyen megtörténhet, néhány nap, néhány hét vagy néhány hónap alatt, más téren, éppen az ellenkezője történik. Ilyenkor pedig megkezdődhet a kihátrálás, a köntörfalazás, a kézmosás, a magyarázgatás, az átértelmezés, az új meg új feltételekre és körülményekre való hivatkozás. A nyugalom, a higgadtság, a kiegyenúlyozottság olyan közéleti erények, amelyekre bizony a politikusoknak is nagy szükségük lenne és természetesen a médiának is. Az RMDSZ vezető testülete néhány ma megtartott, kisebb szakmai értekezlet után holnap ülésezik Csíkszeredában, és érdemes megfigyelni, hogy az elmúlt napok és hetek izgalmas témái után milyen következtetéseket von le mindazokból a történésekből, amelyek – hogy finoman fogalmazzak – nem erősítették a szövetség tekintélyét. Még akkor sem, ha a magyar iskolák románnyelv-oktatásának helyreállítása és a marosvásárhelyi katolikus líceum újraindítása terén betöltötte elvárt érdekvédelmi szerepét.

Forrás: Bukaresti Rádió magyar nyelvű adása, Vélemény rovat, 2018. október 12.