Nászta Katalin: fekete leves

keserűn iszom
így esik jól
arra neveltek
légy fegyelmezett
húzd össze magad
ne karistolj
gondold át mit mondasz
ezerszer

most mégis ömlik
belőled a szó
vigaszod, hogy
senki nem hallja
csak az az egy
akihez fogható
nincs, nem is volt
s nem lesz soha

bolond anyáknak
bolond gyermeke
örülsz vagy sírsz
egyre egyremegy
régóta magadnak írod
hogy elég már
egy csészényi
tényleg elég az az egy