A Koma arca gondterhelt volt: – Mi lesz, ha kitör a vulkán? – kérdezte a mentorától.
Helytelenül fogalmazott, ugyanis nem volt a közelükben vulkán, ami kitörjön, hanem egy alagutat ástak a szigeten velük szemben, és a Koma attól rettegett, hogy leásnak a magmáig, s kitör a láva. Be egyenesen a szobájukba.
– Ne félj, van a magmáig néhány kilométer, ezek meg a felszínen kaparásznak. – Így próbálta Vadmalac megnyugtatni a barátját.
”De mégis…”
Másik problémája az volt, hogy ha nem vigyáznak, árkot ásnak a Tótól az alagútig, a víz oda beáramlik, s elviszi a házat, amelyikben laknak.
Na ez már Vadmalacot is foglalkoztatta, mert látott a tévében képeket, ahol a víz bolondul tör előre az utcákon, visz magával autókat, s nem szeretett volna ingben s gatyában egy tutajon egyensúlyozni. Viszont jobb választ erre nem talált, minthogy:
– Hadd el, szakemberek ezek, tudják a dolgukat. – Azzal elővette a szilvóriumot, hogy a félelmüket azzal zsibbasszák.

Forrás: Lenolaj.hu