Franz Hodjak: Hajók
csak a mi zászlaink lobognak az egyenletes szélben —
reggelente
ismeretlen tájra nyílik a szem
szavak zöldről szavak galambokról
szavak szókról amelyekben galambok zöldet hoznak
a homályban világos egyetértésben él tovább
a ki nem mondható a kimondhatatlannal
egyszeri partravetődés szorozva kétszerivel talán
hányszori hajótörés
hányszor kell még fölébredned
a hangok s a visszhang közt nem szakad fel a köd hány hetede látszik a jéghegynek amelyet körülhajózunk —
a merülés utazás is lehet (a dolgok lényege felé)
Jancsik Pál fordítása
Forrás: Igaz Szó, 1971/2
Pusztai Péter rajza