Nászta Katalin: Búcsú
Kajtár Lacinak
barátom,
azt hittem leléptél
nem kerestelek
mindig megvicceltél
gondoltam
majd csak visszatérsz
álmomban
sem hittem
már nem élsz
szíven üt hiányod
no nézd csak
te vékony
kajlafülű kamasz
aki a hátsó padban
ültél
és egyszer itt nálunk
megjelentél
olyan derűvel
telt meg a kertünk
nevettem
nevettünk
kicsordult a könnyünk
így emlékszem
az enyém legalábbis
hogy tehettél ilyet
Kajtár Laci?
csak úgy kisétálsz
az életből egyszer
üzenet nélkül
nem szólsz
hogy ne várjunk
sütött veled a nap
barátunk
2018-10-15
Pusztai Péter rajza