Romániát bekerítették a medvék (3)

A Cselekmény, magas, nyalka volt, de benga, épp a Gyilkosság, mint a szépművészet egyike c.veretes angol eszét olvasta, amikor fax érkezett, hogy Romániát bekerítették a medvék. Ez pont jókor jött, mert házassága halódóban volt, mint egy háromnapos egértetem a fogóban, s magát érezte rohadt szalonnának, de válásra sosem gondolt, de gyilkosságra annál inkább. A bajok korábban jelentkeztek. Egy héttel ezelőtt egy téli napon, a buszon állt, amikor a vezető (akiből később Rezonőr lesz) hevesen fékezett, beverte a fejét a jegylyukasztóban, kitört a metszőfoga, és két bordája megrepedt. Aztán a lottózóban tudta meg, hogy négyese lett, hazaérve megcsókolta a feleségét, futólag, és azt mondta: Átlagos nap volt, szívem. Szemmi szem történt

Dúdolni kezdett a konyhában a pirítósa mellett:” Edward király, görög király, léptet fakó lován”, a lánytojásnál felhangosította a refrént: „Te tetted ezt Kodály!”

A felség hallatásába burkolódzott és sziklaarccal kötögetett tovább a hallban. A Cselekmény benyúlt a zsebébe, talált egy kis maradék csillagport, s bedűtött bizonyos konyakokat. Elindult hát ugyan a Gellérthegy felé, a de a Jósistentől a Kosztolányi tér sarkán kapott két csárdás pofont, és rögtön tenorban kezdett énekelni. A  Kapcarongy kocsmában kötött ki, ahol a fejetlenséget Keresztelő Szent János testesítette meg, a a narratíva ilyen megkurtítása(kaparj kurta) nem feküdt neki és átment a Három vidám farízeus-hoz címzett korcsmába. Itt az úri tárgyalás bevezetést kihagyva rögtön zárt tárgyalást (Jean Paul Sartre) tartott, függő beszédmódban, hogy a repülő kő szabadságtudata fennmaradjon. A tárgyalás eszköztelen volt, de szertelen, és felülírta a hedonikus imperatívuszt. Kifordulva a korcsmából, egy kereszteződésből egy közlekedési táblát látott, amire az volt felírva, hogy a „Különcök ábrázolásától a kritikai realizmusig”, (XXXII. Kerület). A kurta markú, de hattyú kúrta Léda allegóriája lebegett a tábla felett, mint sötétség szelleme a vizek felett. Eközben a Cselekmény elérte, hogy kihúzzák a NEMDEBAR listáról, személyi kölcsönt vett fel, és hozzá kezdett a mordvin medveének fordításáról, amit Halász Endre, aki Lukácsot fordított héberből vendre) hozott el neki a Bánatos Nép szerkesztőségéből. Ekkor már- sztem- az olvasónak is világos lett, hogy a Cselekmény- nek Korszakov szindrómája volt, ami az alkoholos demencia, feledékenység egy fajtája, amikor a páciens elfelejt inni, és ez ambulenter orvosolják metilalkohollal a sürgősségin. Ráadásul a fizetési felszólításon a félemelet kifejezést félelemnek olvasta, talán nem is annyira véletlenül, a játszi Narratíva csapodár természete mián.

Kerekes Tamás

„Már eddig is túl sok ember halt bele,
hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”

Magyar Irodalom Rt.

www.marlonbrandy.nolblog.hu
thomaskerekes@msn.com

1. Gergely Tamás:
   2011. március 16. 08:29

   Szellemes, mint mindig.