Hadnagy József: Két vers az öregedésről
Zuhanás
Bonyolult merülőcsomag az öregedés:
Ráncok – mutatják az idő múlását;
Tótükör – jelzi a szél erejét;
Keréknyom – szekerek súlyát
a dűlőutakon;
Kilométerkövek és Kanyarok –
szakaszolják a megtett utat,
mely eltűnik, majd előtűnik megint
az emlékezés egymásra omló síkjain;
Zuhanás,
mint gyümölcs pottyanása derekig érő fűbe,
mint szőlőszem leszakadása a fürtről,
mint ostromlétráról hullóké,
és Ejtőernyő:
a Zuhanásból kipattanó remény,
hogy magként hajt ki,
mi szíven ütve földet ér…
Csalóka játék
Előbb a növekedés álarcát ölti –
tenger dagálya: elönti a lét
partjait szivárványszínű hallal, zenélő
kagylóval… éjjel-nappal megrakott
hajók indulnak emelkedő jelenből
horizontot mintázó jövő felé,
míg megfordul az ár,
és teknősbéka-lassan
előtűnik az idő valódi arca:
a mindenséget átrendező ráncok…
Pusztai Péter rajza