láttam egy gyönyörűt
szárnyakat növesztett
forgott repült
hangtalan surrogott
mezítlen örömmel
táncolt keringett
a földön és mégsem
repült
az ég felé?
a múltba?
apátlan múltját
maga mögé tudva
meztelen talpával énekelt
ahogy a madarak surrognak
szárnyaikkal a magasban

Liliom
a durva ormótlan bimbó
tüskéket eresztve tarolt maga körül
mintha
becenevét le akarná vetni
Juli megérezte benne azt
akinek énekel a lelke
de kifelé
szótlanul surrog éjszaka a padlón

megpróbáltam elmondani
mit láttatott velem
mint akit lelepleztek
tiltakozott
ennek ellentétét is ugyanúgy
eljátssza ott rögtön

mint a szita átlátszó vagyok
a nyomok itt forognak
hogy aki látja emelje ki
amit tud, vagy amire képes
a lehetőséget kínálom
egy következő lépést
aki hagyja magát arra menni
mit a szíve sugall-diktál
keringő-táncoló
liliom-madár lesz a sorsa

a többi bent ragad a porban

nem lehet ezt megírni
csak megrajzolni
vagy megénekelni
liliom-halálba, liliom-sírba
le- vagy felszállni
előtte le is kell menni
majd még a halál előtt
felemelkedni
hogyan is halhatna meg az
aki meglógott előle?
temetni mindig halottak szoknak

akit temetnek
már betöltött
végleg élő
elkülönített fejezet

2018.10.28-11.08.