Nagy László Mihály: A hála
Az óvónénit Böske óvónéninek szólították.
Az ovisok már hazamentek. Itt volt az ideje, hogy ő is azt tegye.
Egy öreg nénit vett észre az utcán, keservesen sírt. Odament hozzá, megkérdezte, mi a baj. A néni elmondta: lekéste az utolsó buszt, s már csak a hajnali „kursza” maradt számára, ő pedig senkit nem ismer a városban.
Böske magához ölelte és azt mondta, menjen vele, elalhat nála, reggel pedig mehet a „kurszával”. Zsuzsika néni, így hívták a kétségbeesett anyókát, az óvónéninek és az Istennek hálálkodott. Kapott egy hálóinget és jó melegvizet, az óvónéni tiszta törülközővel bekísérte a fürdőszobába.
Fürdés után, vacsora közben a két asszony elbeszélgetett.
– Naccsága, amit magik tettek értem, én soha nem tudom meghálálni, de ha maga naponta 25 gyerekre vigyázz, a maga gyerekére ki vigyáz, amíg hazajön?
– Hát ő már nagy gyerek, harmadikos, van kulcsa, az iskola itt van az erkélyünk alatt, hazajön, megvárja az édesapját, s aztán jövök én is, főzök, mosok, takarítok, már megszoktuk, így élünk, rokonaink itt nincsenek, a Székelyföldről jöttünk.
– Na, figyeljen ide naccsága, nekem hét lányom van, az uram azt mondta, addig nem állunk meg, amíg nem szülök egy fiút. A nyolcadik lett a Béluska… Nálunk a faluban az járja, hogy a lányok elmennek szolgálni, csütörtökön és vasárnap kimehetnek a Korzóra, sétálni, ahol több szolgálólány találkozik, cseveg, nézelődik, megisznak egy málnaszörpöt, s ha találkoznak egy fiatalemberrel, s az egy idő után megkéri a kezét, hazajönnek, s ha olyan a fiú, akkor viheti, hét lányom van… Maga szép, fiatal, lehet még három-négy gyereke, azokat felneveli, a lányaim mosnak, főznek, takarítanak, bevásárolnak, így mindenki jól jár, maga is, a lányaim is. Pénzt nem kell nekik adni, csak ágyat és ennivalót. Na, mit szól hozzá? A legnagyobb lányommal, Isten a tanúm, nem bánja meg…
Az óvónéni kiakadt, időt kért, hadd gondolja végig.
Végig is gondolta, a férjével megbeszélte, elfogadták. Nem bánták meg. Izuka, az első lány sem. Kapott zsebpénzt, korzózott, de a dolgát végezte, valódi családtag lett. Ekkor döntöttek a férjével, kell egy új családtag.
Idővel még lett, de nem három: kettő.