Kelletlen főhajtással és mélyen megrendült bizalommal kéntelenítettünk Kegyelmességetek irgalmas lábai előtt ilyen régtől fogva törvénnyel hurtzoltató keserves instanciánk által leborulni. Mi, akik Werbőczi törvénybíró urunk decisiójáig szabad költözködési joggal rendelkeztünk, most azon vagyunk, hogy önként kiűzettetünk minden ingó és ingatlan vagyonunkból úgymint házunkból, melléképületeinkból, szekerünktől, vonómarhánktól, juhainktól, aprójószágainktól, szántóföldjeinkről, kaszálóinkról, továbbá a faluhoz tartozó közföldekről, ahol pedig úgy-ahogy megvoltunk idáig.
E világvége-hangulat okát eddig már számtalanszor fölpanaszoltuk, mindhiába. Egyre makacsabbul vexálnak a medvék, mindennapjainkat agraválják, már fényes nappal is széttépik tyúkketreceinket, disznópajtáinkat, megölik és felzabálják a sivalkodó jószágot. Immáron az sem ritka casus, hogy a falu főutcáján confrontálódunk velük, ilyenkor mindig nagy ívben elkerüljük a betolakodót, egyrészt mert félünk tőle, másrészt mert Kegyelmetek negyvenezer eurók megimputálásával és sok évi arestommal azaz tömleccel fenyegetnek münköt ha e medvéknek bundájuk szála görbül. Pedig annyi van belőlök immáron, hogy a vonatnak mondott mindközönségesen ördögtől való találmány is hol itt, hol meg ott, nem ritkán amott kaszabol le többeket, ütött már el Bükszádon túl Málnás felé, de Bustény körzetében is.
Mü ebből arra concludeálunk, hogy a medvék nekiindultak Bukurezsnek, és emez igyekezetökben a migráncsokhoz hasonlatosak, akik viszont Nyugat-Európát akarják devorálni. E sinistraevolutióra talán felkapják fejük Kegyelmes Uraimék, és (salamoni bölcsességükhöz híven) nem a medvék kilövését fontolgatják ezentúl sem, inkább hogy a mozdonyvezetőket kell jól megbüntetni ama negyvenezer eurókra és behajítani a kaszabörtönbe, mert ők kell refundálják az államot ért nem kis kárt. Egy tisztességes masiniszta inkább leugrat a vágányról, vagy átszöktet, de semmiképpen nem gázolja el a medvét, amiből mü, Kegyelmetek alázatos alattvalói mondjuk, irdatlan horda lett, csak fűszál a réten, csillag az égen van több, de nem sokkal, amióta oly nagyon védik. Kegyelmetek szerint viszont még mindig kevés. Igazából akkor nyugszunk meg, amikor a televízió nevű ugyancsak ördöngös találmány bemondja, hogy már Plojesten túl is medvét gázolt a vonat, mert ez azt jelenti, hogy a medvék és a székelyföldi polgármestereink, a megye vezetői között különtárgyalások kezdődtek és minden jó, ha a vége jó. Hátha hamarabb sikerül megegyezni velök, mint Kegyelmetekkel, akik fülük botját se moccintották mindmáig.
Itthon egyelőre úgy vagyunk, hogy éppen csak megvagyunk, nappal robotolunk, mert az államnak tejelni kell a sokféle taxát, cenzust, dézmát, contributiot, datiát, dicát, ki tudja még mit, mert ha nem, a fiscusexequál, és akkor biz úgy marad az adós, mint ama seggnek mondott pars corporis, amiről letolták a nadrágot. Éjszaka lábasainkat kongatjuk, de ahogy dobbal verebet fogni nem lehet, a medvét se elhajtani repedt fazékkal.
Bátorkodtunk azért a Felséges Királyi (de még ez sem hihetletlen demokráciánkban: Császári) Fő Kormány elejébe nagy alázatossággal folyamodni, hogy nyomorult állapotunkat tekintetbe vévén, annak jobbítását és orvoslását kidolgozni s eszközölni méltóztasson. De ha mégsem, akkor kapja be.