A Bonyodalom színre lép (4)

Sötét fürdőköpenyt viselt az ember, aki azért került kórházba, mert a felülvizsgálat alatt azt állította kezelőorvosának: érti az északír válságot.

Nincs is szomorúbb ennél. De nem nehéz az ír lélek megértése, aki tudja, a kicsi szigetország sokáig angol fennhatóság alatt élt. Anglia cigányai az írek voltak. Cromwell, a Nagy Protektor, első dolga volt ellenük a gyarmatosító háború. A magyar történelemre emlékeztető ír folyamat mélypontja a 19. századi krumplivész volt, melyben éhínségben elpusztult a lakosságnak csaknem a fele. A bátrabbak megpróbálkoztak tőzegevéssel, de az sem használt. A kivándoroltak-kitántorgott Amerikába… -közül aztán olyan nevek is felbukkantak, mint Kennedy, de az is hogy végezte. Az ír bevándorlókból verbuválódott gengszterklánok előbb a chicagói Al Capone miatt véreztek el, majd a texasi olajmaffia végzett velük, ráadásul a szicíliai partaszállás támogatásában sem szerezhettek olyan érdemeket az amerikai bűnüldöző szervek előtt, minta terepet bennfentesen ismerő olasz gengszerszindikátus. A szomorú történelemnek voltak fényes pillanata is. Collins nevéhez fűződött az az országossá válásával fenyegető terrormozgalom, mely tédre kényszerítette a Brit Birodalmat. Collins-mint minden lassan érő ember, kezdeti sikertelenséggel küszködött. Amikor hírét vette, hogy összeesküvőtársait elfogták és bebörtönözték, vállat vont és azt mondta: ‘Nem baj,majd kirablunk néhány rendőrőrsöt.’ Azt hiszem Macondóban éppen most harangoznak, miközben esik az eső. A Nobel-díjas, kolumbiai regényíró Gabriel Garcia Marquez Száz év magány c. regényében a fiatal José Aureliao Buendia, amikor közlik vele, hogy társait elfogták, von így vállat s mondja, ‘Majd kirablunk egy laktanyát.’ Pszeudoplágium lehet, vagy az a jelenség, hogy történelmi események azonos reakciót váltanak ki. A Brit Nemzetközösség területén országos elfogatóparancs ellenére Collins biciklivel érkezett a függetlenségi nyilatkozat aláírására. A magas rangú tábornok: díszőrség, lobogó zászlók, üdvlövés, a ceremónia ünnepélyessége miatt feszülten nézte az óráját és feddően tekintett a porlepte, kissé ziháló Collinsra, aki valóban késett. Ön nyolc percet késett-rótta meg a népvezért a tábornok. Önök pedig nyolc évszázadot. Az írek megértéséhez hozzátartozik, hogy angolellenességük oly nagy mértékű volt, hogy Hitler bunkerbeli öngyilkosságának hírére egyedül ők küldtek dísztáviratot Németországba. A magyar -ír kapcsolatok szép példája Tar Lőrinc pokoljárása Szent Patrik szigetén, ki az írek védőszentje. A Szent Patrik nap nemzetközi ünnep a világon a kelta érzelmű multikulturális emberek számára, amikor is ezt a napot országos és nemzetközi hagyomány azzal ünnepelni , hogy az ünneplők három napig isznak. Könnyű megtenni egy olyan országban, ahol mindenki egy kicsit költő, Írország címerében ott a hárfa, a költészet jelképe, és olyan söreik vannak, mint a Guiness/ melyről rekordkönyvet neveztek el/. Az írek eddig Oscar Wilde, A. Singe, James Joyce /Horthy nyelvtanára volt Fiumében. James Joyce /Ulysses/ ugyanis minden nyelven beszélt és a nemrégiben Nobel-díjat kapott Seamus Heamy révén szereztek világhírt az irodalomban.

Itt van Flann O’Brian!

Kezdetben a Fába szorult féreg c. regénye jelent meg magyarul. Képzeljük el a leírhatatlan nyomorban élő ír parasztok tömegét, ahogy nyers tőzeget esznek, és érleletlen whiskyvel öblítik le, fűtés híján disznaikkal alszanak az ólban, mert a tőzeget megeszik. A szívszorító nyomor képét azonban az előnytelen illatú sertések illata lengi be, ami szatirikus hangulatot ad a feneketlen nyomornak. Arról a nyomorról van szó, aminek a szakadatlan éhezés ad pátoszt, de fokozatai azért még lehetnek, mint ahogy a pokolnak is vannak bugyrai. Az ír születésű felesége révén /Jill Ireland/ a helyzetet pontosan ismerő Charles Bronson jegyzi meg erről önéletrajzában: ‘Felemelkedés volt, amikor a család a nincstelenségből a szegénység állapotába jutott.’

Flann O’Brian 1911-ben született Írországban. Első regénye a Kétmadár gázlónál, 1939-ben jelent meg. A könyvet Graham Greene menedzselte, de Samuel Beckett és James Joyce is nagyra tartotta. A regényből jelent meg már magyarul egy részlet a Plisz c. folyóirat legutóbbi számában, Mihálycsa Erika fordította, aki az Erdélyben lévő Babes-Bolyai Tudományegyetemen az angol irodalom tanszéken tanít. Flann O’Brian második könyvét /A harmadik rendőr / maró szatirikus hangütése miatt Írországban a kiadók elutasították, és ez csak halála után jelent meg, -világsikerként. Még három regényt írt /Köztük a fába szorult féreg -Európa Kiadó/ .Humoros tárcáit külön kötetben adták ki. Írt még színdarabokat és tv-játékokat is. 1966-ban halt meg Dublinban. A 2O. századi angol nyelvű irodalom világirodalmi rangú képviselője. Flann O’Brian úgyszólván teljesen ismeretlen Magyarországon. A Google magyar nyelvű keresője egyetlen találattal jelzi létét. Ám a Jelenkor c. folyóiratban közölt recenzió Podamaniczky Szilárd tollából, jelzi, hogy vannak akik fölmérték, hogy miről is lehet szó. A harmadik rendőr detektívtörténetként új műfajt teremt: a megoldatlan rejtély regényének műfaját. Egy árva falusi ír fiú, aki egy De Selby nevű fantaszta életművéről akar könyvet írni, megöl és kirabol, társáaval együtt, egy nagyon gazdag öreget a faluban, hogy előteremtse a könyve kiadásához szükséges pénzt. Tettéért keservesen meglakol: el kell zarándokolnia a három rendőr varázslatos országába, ahol a legkülönbözőbb abszurd logikai játékokkal -melyek egyébként szoros kapcsolatban állnak a De Selby féle életmű gondolatiságával-bizonyítják rá tettét. A fordulatokban gazdag, izgalmas-a főhős, miközben a levegő kétszeresére ritkul, majd sűrűsödik, egyszerre rájön, hogy nincs saját neve -kitűnően megírt bűnügyi regényben a korabeli Írország szatirikus rajzát is kapjuk, sok humorral. A végtelenül találékony logikájú és fantáziadús könyv kritikusok egybehangzó véleménye serint egyedülálló az angol nyelvű irodalomban. A könyvet az angol nyelvű könyvismertetések /Sunday Times, The Times, Observer/ így határozzák meg: a szerző lírai nyelvhasználatát céljai szerint alkalmazza, akár szertelen megbotránkoztatás vagy magasrendű komikum a célja. Elbeszélése gyorsan pergő, a különleges nála természetes, a közhely pedig nevetséges, James Joyce is irigykedhetett. 194O Szent Bálint napján a szerző a következőket írta William Saroyannak: ‘Ha végigolvassa a könyvet, rájön, hogy a hősöm, vagy a főszereplőm /egyébként gazfickó és gyilkos/ a könyv teljes folyamán halott volt … Azt hiszem vadonatúj az ötlet, hogy egy szereplő egész idő alatt halott. Ha a holtak és az elátkozottak világáról ír az ember, melyben a törvények már nem érvényesek /még a gravitáció törvényei sem,/ akkor igenis helye van az éles nyelvű szókimondásnak ‘/194O. február 14 .Flann O’Brian/ A könyv belső borítóján a nagy gondolkodó egy idézete olvasható/akiről a halott főszereplő könyvet akart írni/: ‘Minthogy az emberi lét hallucináció, amely tartalmazza a nap és az éjszaka másodlagos hallucinációit /ez utóbbi a nagy töemegű, fekete levegő egészségtelen légköri szennyeződése/ épelméjű ember számára a halál néven ismert legfőb hallucináció közeledése csak illuzórikus lehet.’ /De Selby/

(ezt még folytatjuk…)