Nyelved alatt az ízek bársonya
hiába mennél vízért máshova
szóért szomszédba sorsért halálba
létednek értelmét keresnéd hiába
idegen tájakra borért és kenyérért
kézfogást keresve jéghideg tenyérért
zsoldosnak csatába rohannál vesztedbe
csőszlelkű kertésznek távoli kertekbe
szádban a szavaknak kesernyés fűszere
lelkedben iránytű érzékeny műszere
távcső a szemnek hitednek támasz
minden kérdésre egyenes válasz
általa látod mindezt ami van
világot járó szép világtalan.

Forrás: Lenolaj.hu