Két vers egy témára – Hadnagy József és Albert-Lőrincz Márton
Hadnagy József: Variációk
1
Úgy jön-megy, tesz-vesz,
mintha egészen belefeledkezve
unalmas viccet mondana
valakiről, aki nem hisz a halálban –
amin persze senki nem nevet,
esetleg majd sírnak egyesek
a poénon…
2
Úgy jön-megy, tesz-vesz,
mintha egészen belefeledkezve
unalmas történetet mesélne
valakiről, aki nem hisz a halálban,
s ezen sokan nevetnek,
mintha csodaviccet mondana,
aminek poénját csak maga látja…
Albert-Lőrincz Márton: (Megállna az óra)
Lemezteleníteni, ha nem lehetne
A szemérmet, mi lenne akkor,
S mi lenne, ha leveleitől
Megfosztana a májusi fákat az alkony?
Méregzuhatag lenne akkor éjszakába vetve,
Kietlen NAPKOR.
Gleccserek ropognának,
Saját keretében megállna az óra,
Félidőben, nem tizenkettőkor, hatkor.
Pusztai Péter rajza