Bölöni Domokos: XIX. századi turkáló (2)
Némelly alávalók…
Több helyről értesültem, miszerint némelly alávalók magokat hol gyermekemnek, hol öcsémnek adván ki, nevemben számomra segélyt, vagy kölcsönpénzt kéregetnek. A sors hosszasb idő alatt sújt, de érzek magamban a mindennapi kenyerem megszerzéséhez szükségelt tehetséget, a nélkül, hogy a tehetetlenségig igényelte kéregetésre szoruljak, vagy a mostaninál sulyosb helyzetemben szorultam volna, mire szerencsés atyai körülményeimben annál kevesbbé lenne szükségem, mert jó gyermekeim folyvást ernyedetlen szeretettel ápolnak. – Nehogy az illyetén galád emberek, gazságuk czélját, a tunya életet nevem felhasználásával elősegíthessék, s az emberszeretet jó indulatával visszaélhessenek, ezennel mindenkit szivesen megkérek, utasitsák el maguktól a netalán ezentúl is jelentkező illyetén szemteleneket, sőt ha lehet, a valósággal adakozásra szorult szerencsétlenek érdekében zárassák el. – A leírás szerint egyik mintegy 30–40 év közötti, a másik ennél fiatalabb, s mindkettő kék szemű, szőke szakállú, családi körömről beszélve igyekeznek maguknak hitelt szerezni. – Költ Pesten, 9-ik hó 20-án 1856. Török Gábor.
(Vasárnapi Újság, 1856. november 30-án / 48. szám.)