Demeter Mária: Három tételben

Elhullatta a fa aranyát – bíborát, kezemben összecserrennek az üvegtányérok, szarkák lopkodják lelkem és avarba rejtik. Felettem ellépked az év.

Fagy előtti csillogás a szökőkúté, mennyi öreg, gyermek és galamb a kockaköves volt és mostani téren – Jövök én is közétek …

Lágy rezzenésben
éke egy csepp jádefény –
Meztelen évszak.