1. Hányan születtek és hányan haltak meg ebben a házban
amely 1905-ben épült Isten segedelmével a gerendába felrótt
dátum tanúsága szerint itt született meg apám a nővérei
az öccse itt halt meg nagyanyám akit még ismertem
háromévesen itt halt meg a tavaly édesanyám és apám
napok óta ágynak esve fekszik 98. életévével és
minden bizonnyal már többé nem lépi át a küszöböt

2. Jómagam is itt születtem ebben a házban
amely az elmondottak szerint ideiglenesen épült abban a
reményben hogy közelebbről ha majd lesz rá mód
egy nagyobbat és jobbat építenek egyelőre
úgy gondolták hogy most elég lesz két helyiség
alatta egy veremmel hanem meggondolták és a végéhez
hozzátoldottak egy konyhát amit egy belső ablak
választott el a felső háztól nem lehetett átjárni
ki kellett hát kerülni a tornácra minket gyermekeket
az ablakon adogattak postáztak fel vagy le

3. Hanem később rájöttek arra hogy nélkülözhetetlen
egy gabonás is hát toldották deszkából a konyhához
ez volt a kamra is ott lógtak a füstölt szalonnák csülkök
a magasban és még itt kaptak helyet valami dézsák teknők

4. Amikor épült a ház úgy vélték elég lesz csupán
a padlásról rakni fel a kéményt így fele téglából
megússzák a kályhacső áthaladt a mennyezet
deszkáján és csak fent a magasban csatlakozott
a kéményhez és itt meg lehetett füstölni a szalonnát
a disznóköltséget gyermekkoromban és később is
éjszakánként néztem a parázsló deszkát a kályhacső körül
rettegve attól hogy lángra lobban meggyúl a ház

5. Féltem a villámlástól az erdőn a fa alatt és féltem
a szülőházban hanyatt fekve az ágyon látván a vöröslő karikát
ami kirajzolódott a mennyezeten a kályhacső körül –
és féltem a padláson randalírozó kísértetektől szellemektől
holott ezek azok a macskák voltak amelyek egerészni
estefelé felosontak a tornác végében lévő létrán

6. Gyermekkoromban még petróleumlámpa lógott
a mennyezetről amikor vacsoráztunk amikor nálunk
volt a fonó amely télidőn körbe járt a szomszédságban
aztán egyszer cserefa oszlopokat állítottak bekötötték
a villanyt kigyúlt Iljics lámpája ahogy az iskolában mondták
később kicserélték betonoszlopokra a faoszlopokat
hanem a házban a falban maradtak a régi huzalok vezetékek
egy megöregedett ház megöregedett idegrendszere
vonaglik most az omladozó vakolat alatt

7. Az ideiglenesség jegyében épült a szülőház
apám szülőháza az én szülőházam
azzal a reménnyel hogy pár év múlva majd
így lesz majd úgy lesz de nem így lett nem úgy lett
eltelt egy évszázad és az apró tatarozgatásokon kívül
többre nem futotta közben történtek bizonyos dolgok
a külvilágban amelyek szüntelenül feladták a leckét
anyám mindig azt mondogatta hogy időnk sem volt
mindenre ami elmaradt ami nem valósult meg azt mondta
hát időnk sem volt időnk sem volt mondotta haláláig

8. Talán titokban tőlem várták hogy majd új házat
építek a régi az ideiglenes helyett de nekem
időm sem volt el voltam foglalva én is a magam dolgával
életével mert egymást érték a változások a külvilágban
és sodortak engem is azok valamerre és az is igaz hogy
több volt a hallgatás közöttünk mint a párbeszéd
az idő más-más partján álltunk mindannyian
ki-ki a maga sorsát követve csupán amikor már
nagyon öregek lettek szólalt meg mind gyakrabban
a telefon hogy milyen jó lenne ha hazaköltöznénk
vagy legalább a gyermekeink közül valamelyik

9. Időnk sem volt és szavunk sem volt az eltelt
évtizedek során helyettünk majd beszélni fog
a törvény a hagyatéki tárgyaláson titokban majd
mindenikünk vétkesnek érzi a másikat és lehet
titokban mindenikünk lelkiismeret furdalást érez majd
én éjszakánként amíg élek látni fogom a parázsló deszkát
a mennyezetet ahol a kályhacsövet kivezették –
talán valamikor már a kezdetekkor alulról kellett volna
megrakni azt a kéményt másként kellett volna
mindent már az elején már a kezdetekkor másképp
kellett volna gondolkodniuk cselekedniük az ősöknek
a nagyapáknak a felmenőknek egészen a jó Istenig
aki ugyancsak az ideiglenesség jegyében teremtette
és fuserálta el ezt az egész világot

2017. január 14.