A jól végzett munkát elismerik, díjazzák – mondják.
Az első díjat az oviban kapod: „A legcsendesebb óvódás”.
A másodikat az elemiben: „A legjobb házi feladat.”
Középiskolában:” A legjobb matekes”.
Következnek a tantárgy olimpiászok, az egyetemi titulusok, a munkahelyi elismerések. Majd a felsőfokú kitüntetések – doktor, professzor, docens.
A záróakkord: végösztöndíj, nyögdíj, ekkor kapsz járulékot a munka mezején letöltött évekért és a kifizetett adókért. Ennek bélyege, hogy gyorsan fogy. Kell egy haver, vagy szomszéd, aki az utolsó száz méteren, a következő díjig, besegít egy százassal. Két–három napig. Aztán beugrik az új nyögdíj, amikor üti széle a hosszát, ezért dolgoztál annyi évet.
Nyugizol otthon.
A szellemi tőkédet, hála Istenek, még nem nyugdíjazták, ezért erre-arra még ad valamit amit meg is fizetnek, kisebb-nagyobb mértékben, amíg végül az agyad is elmegy nyugdíjba, s akkor több díj már nincs.