Csokonai egy ujonnan fölfedezett műve

Kedves költőnknek nemcsak „csikóbőrös kulacsa,” nemcsak „tajtékpipája” volt, mikről annyiszor emlékeznek a lapok, s mikre nézve mai napig sem tudjuk, mennyi igaz a szállongó hirekből s mennyi a koholmány. E napokban egy, a költő minden tisztelőire nézve felette érdekes hagyománya érkezett kezünkhez: Görögország egy térképe (mappája) mellyet Csokonai Mihály 1788 martius havában (tehát 15 éves korában) önmaga irt, rajzolt és festett, még pedig az akkori időkhez és a költő e részbeni műkedvelőségéhez mérve, meglepő szabatossággal és ügyességgel. A térkép keretének (rámájának) két sarkában olvasható Csokonai sajátkezű névirása s a fent kitett kelet ideje. A csaknem 70 éves becses ereklyét t. Koczman Pál ur, gömörmegyei süvettei ev. lelkész, ki a művet számos év óta birta s hiven megőrzé, most a Vasárnapi Ujság szerkesztőjének küldé meg olly felszólitással, hogy azon czélra forditsa, mellyet legalkalmasabbnak itélend. Mi megillőbb helyét találtuk annak a Magyar Tudós Társaság kézirata-tárában s a nagybecsü hagyományt azonnal átadtuk Hunfalvy Pál akademiai könyvtárnok urnak, ki örömmel fogadván azt, megigéré, hogy az Akademia legközelebbi köz ülésében be fogja mutatni. Addig is fogadja Koczmann Pál ur hazafiui ajándékaért legőszintébb köszönetünket.

(Vasárnapi Újság, 1857. julius 19-én / 29. szám)