Kölcsönsorok: Nicolae Dabija
Harmadik szem – Al treilea ochi
egyre nehezebb számomra
megkülönböztetni a tavaszt a mennytől,
a vízcseppet a könnytől
– kábítón, szédítőn forognak körülöttem
a harmadik szemmel látott dolgok.
egyre nehezebben
tudok különbséget tenni
a csalán és a festett csalán között,
egy labdát látok egy másik labdában
és a legnagyobb labda a legkisebb labdában van.
Magok hullnak erőtlenül,
összesöpörjük és elégetjük, a learatott mezőn…
De, amit tegnap láttam harmadik szememmel
csak holnap lesz igaz.
A füvek, a hegyek olyanok, mint mi
a felhők, a levelek – szintén;
mintha béke lenne, mintha eső esne
az általa megfigyelt jövőben.
Mindent, amit csukott szemmel végzek
vele fejezem be; egy öreg hollóval,
fiatalon látom őt a sárgabarackok fölött,
szemével, a harmadik szemmel, amely nem vak…
időről időre egyre nehezebb számomra
hogy megkülönböztessem a valódit az álomtól, a hold viaszát
a nyárfa viaszától –
kábítón, szédítőn forognak körülöttem
a harmadik szemmel látott dolgok.
Balázs F. Attila fordítása
Îmi vine din ce în ce mai greu
să deosebesc primăvara de rai, lacrimile de stropi-
ameţitor, ameţitor se-nvârt în jurul meu
lucrurile văzute cu al treilea ochi.
Tot mai greu mi-i, nu pot distinge
urzica pictată – de urzică,
în ea văd o minge-n altă minge
şi mingea cea mai mare e-n mingea cea mică.
Plouă cu seminţe, fără puteri
le măturăm şi le ardem, pe câmpul arat…
Dar ce-am văzut cu ochiul-al-treilea ieri
va fi doar mâine cu adevărat.
Ierbile, munţii ne seamănă nouă,
norii, frunzele – la fel;
e parcă pace, parcă plouă
în viitorul spionat de el.
Toate lucrurile făcute cu ochii închişi
le duc la capăt cu el; un corb
bătrân, îl văd tânăr peste caişi
cu ochiul al treilea, care nu-i orb…
De la un timp, din ce în ce mi-e mai greu
să deosebesc realul de vis, ceara din lună de ceara din plopi –
ameţitor, ameţitor se-nvârt în jurul meu
lucrurile văzute cu al treilea ochi.
Pusztai Péter rajza