Bartók Béla (1881–1945) mindig is nagyon népszerű volt Európában, sőt, a tengerentúlon is. Belgiumban, például, annak idején a Palais des Beaux Arts („a brüsszeli MűPa”) igazgatója számos alkalommal hívta Bartókot a belga fővárosba, mielőtt még a művész a fasizmus elől 1940-ben végleg Amerikába távozott volna. 
A kelet-európai rendszerváltozásokat követően a brüsszeli városvezetés elhatározta, hogy a Place D’ Espagne (Spanyol tér), ami a főváros egyik központi, ám zárt tere, Európa tér elnevezést kap. Ebből az alkalomból minden országból egy híresség szobrát állítják fel ott. A Carrefour de l’Europe-on 1995-ben avatták fel a Bartók-szobrot. Ez az egyetlen magyar emlékmű Brüsszelben.

Jelképes az is, hogy a Varga Imre alkotta szobor a központban kapott helyet, Magyarország ajándékaként. Hónapokig tartott, amíg a város minden érdektábora áldását adta arra, hogy a Gare Centrale-lal szemben frissen épített Meridian Hotel udvarán felállítsák. A szobor avatásán a magyar és a belga városatyák mellet ott voltak a helyi zeneakadémia és a Palais des Beaux Arts képviselői is, akik maguk is hozzásegítettek ahhoz, hogy valóban Bartók bronzalakja reprezentálja itt Magyarországot.
Ilyen emlékművet több más ország is megpróbált azóta Brüsszelnek ajándékozni, de az elfogadtatás addig csak a magyaroknak sikerült. 

Bartók 1913-ban Algériába utazott, hogy a Biskra környéki oázisokban arab népzenét gyűjtsön, a magyar, szlovák és román melódiák után valami Európán kívüli zenét is megismerhessen. 
Az észak-afrikai országban szakértők szerint Bartók Béla tulajdonképpen a Keletet kereste, olyan muzsikát, amelyben alapvetően más dallamok és ritmusfajták uralkodnak. Biskrában, szálláshelyén, a régi Hotel Transatlantique épületén 2004-ben az algíri magyar nagykövetség vezetői emléktáblát avattak a művész tiszteletére. 
Algériai látogatásakor, 2007-ben Sólyom László magyar köztársasági elnök megkoszorúzta a magyar, francia és arab nyelvű táblát. 

Bartók Bélának 2003 májusában szobrot emeltek a román főváros egyik legnépszerűbb parkjában is. Az avatón Răzvan Theodorescu román kulturális miniszter azt hangsúlyozta, hogy nagy, európai szellemű alkotónak tekinti Bartókot, akinek mindenképpen helye van egy olyan európai fővárosban, mint Bukarest. Theodorescu szerint a magyar zeneszerző egyik nagy érdeme az, hogy alaposan tanulmányozta és megértette mind a magyar, mind a román népzenét.
Az eseményen ugyancsak felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök aláhúzta: Bartók Béla modern művészetébe be tudta építeni a legősibb hagyományokat, másrészt alkotása révén összekapcsolta a Kárpát-medencében élő nemzeteket.
A bukaresti Herăstrău parkba álló szobor Gyarmathy János marosvásárhelyi művész alkotása.
Az osmaniye-i Bartók Béla Múzeum az egyedüli a maga nemében Törökországnak Ankarától keletre eső régiójában. A török kulturális tárca és a külügyminisztérium 2008 tavaszán hivatalosan is hozzájárult ahhoz, hogy az osmaniyei Cebelibereket Kulturális Központban Bartók Béla Állandó Kiállítás jöjjön létre. A tárlat – amelyet török kollégájával Hiller István akkori kulturális miniszter nyitott meg – méltó emléket állít Bartók 1936-os anatóliai fonográfos népdalgyűjtésének.
Bartók 1922–37 között 14 alkalommal járt Nagy-Britanniában. Kétméteres bronzszobrát – Varga Imre alkotását – először 2004 októberében, a brit főváros elegáns Kensington és Chelsea kerületében, a South Kensington metróállomás melletti kis téren állították fel a londoni Magyar Kulturális Központ és a Peter Warlock Society támogatásával és anyagi hozzájárulásával. (Peter Warlock brit zeneszerző szervezte meg 1922-ben Bartók Béla első londoni útját). Később nagyszabású közterületi átalakítások miatt a szobrot is leszerelték, ám a városrendezés befejeztével visszaállították és újból felavatták. A szobor annak az utcának a közelében áll, ahol a magyar zeneszerző londoni tartózkodásai idején lakott.
Bartók nevét emléktábla is őrzi egykori londoni lakhelyén, a szobortól 200 méterre lévő Sydney Place 7. számú házán.

A torontói királyi zenekonzervatóriumban (The Royal Conservatory of Music) az 1956 óta Kanadában élő Fekete Tamás jóvoltából felállították Bartók Bélának egy bronzból készült egész alakos szobrát. „Beleszerettem Varga Imre Bartók-szobrába, és a személyes ismeretségnek is köszönhetően meg tudtam szerezni a szobor ötödik példányát, ami bronzszobroknál az utolsó eredetinek számít. Ezt ajándékoztam a torontói konzervatóriumnak” – magyarázta Fekete Tamás, aki ugyanott egy Liszt-szobor felállításába is belesegített.

A francia fővárosban 1982-ben állították fel a szobor képünkön látható példányát. Párizsban, a 15. kerületben, a Bartók Béláról elnevezett parkban látható Varga Imre alkotása. Bartók többször is megfordult Párizsban, ötvenedik születésnapja alkalmából a francia Becsületrendet is megkapta. (A szobor egyébként többfelé létezik, itthon Makón, Dunaújvárosban és Siófokon is.)

 Hálásan köszönöm sokak segítségét, így a Brüsszeli Magyar Kultúra igazgatójának, Reményi Krisztinának és munkatársának, Szörényi Miklósnak, továbbá Hajgató József nagykövetnek és munkatársainak az algériai fotó felleléséhez nyújtott segítségüket. 

Köszönöm R. Hahn Veronikának és Pataki Eszternek a londoni képek megszerzéséhez nyújtott segítséget, valamint Erdős André barátomnak a párizsi fotókat.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban