Drága lelkem, ha te csak fröcsögve
tudod megőrizni identitásod,
mért haragszol, ha te vagy szembeköpve,
s más kívánja, hogy tűnjön el világod?
Ki flegmát vet, hát csak flegmát arathat –
ez axiómát vésd jól a fejedbe.
Belőled is csak a disznó marad,
kinek mindig ugyanazt nyalja nyelve.
Hogy így, hogy úgy, hogy haragudni jog,
hogy másnak nem, csak neked nő igazság –
az élet zöldje mindenen kifog,
neked marad a savanyú pimaszság.
A gyűlölet húszabáló virág:
mindent felfal, magadból is kirág.