Hunyady János egyháza Tövisen

A szép kis Erdély legregényesebb része a Székelyföld s Hátszeg vidéke; de a természeti szépség vadregényességében alig mulja felül egy is Gyulafehérvár s Enyed környékét. A szép Maros virágzó s termékeny völgye boldog népével, távolabb az itt-ott hires bort termő s érczeket tartalmazó regényes hegylánczolatok, melyekre büszkén tekint a regés várrommal koronázott Kecskekő, honnan Erdély jó részére nagyszerü kilátás nyilik.
Oly szép, oly vonzó Erdély e része, hogy a ki pár napot tölt benne, az alig bir tőle megválni; mert nemcsak természeti szépségekben gazdag e táj, hanem történeti emlékekben is. Alig van Erdély gazdag történetében emlékezetes esemény, mely e vidékre ki ne hatna. Minden kőnek megvan itt emléke; itt vonultak át a seregek többnyire, s csaták vivattak itt, melyekre büszkén emlékezik a nemzet, e tájon van Kenyérmező s a szent-imrei csatasik. Ki ne ismerné az elsőben Kinizsi Pál vitézségeit s a másodikban Hunyady János és Kemény Simon hős tetteit?
A szent-imrei csata folyamát régebben ismertettük*, valamint a Szent-Imrén levő emlék leirását is. E diadal emlékére Hunyady János három egyházat épittetett, melyek még most is fönnállanak, az egyik Szent-Imrén, a másik Tövisen s a Gyulafehérvárott levő diszes egyház, hol a hős porai is nyugosznak.
Nézzük a rajzunkon levő tövisi egyházat, mely nemcsak e vidék, hanem egész Erdély valóságos történeti emlék-gyöngye.
A Nagy-Enyedről Gyulafehérvár felé vezető országuton, mely a szt.-imrei csatasikon visz, keresztül haladva érjük el Tövist. Szerény, kis mezővároska, mely több izben elpusztult, azonban jelenleg igen kedves külsővel bir, s kedvemrevalóbb tartózkodási helyet soha sem kivánnék magamnak, mint ez. E kis város közepén van a csataemlék, az egyház, melyet most a reformátusok használnak.

Az egyház meghatóan magasztos -bizanczi – stilben van épitve. Ablakai csinos, a tornyon levőké pedig szép faragványokkal ékitvék. A torony egyes emeleteit elválasztó iv-faragványokon sincsen kivetni való; mig a torony szilárdságáról az annak sarkain levő négyszögkövek győznek meg bennünket. Ez egyház egészben véve sokkal jobb karban van, mint a szent-imrei, erre mindig több gond lőn forditva s belsejét 1777-ben egyik buzgó hive egészen megujittatá. A templom körül, mint rajzunkon is látni, a régi református temető-hely terül. – Az egyház épitése valószinüleg 1443-ban kezdődött. – Hogy ezen egyház a szent-imrei diadal egyik emléke, arról semmi kétség sem lehet; a „Hunyadyak korá”-ban gróf Teleki József is annak ismeri el.

Luppa Péter

(Vasárnapi Újság, 1860. julius 29-én / 31. szám)